Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek ez normális dolog? (házimunka)
3 éve együtt élünk a barátommal, és nemrégiben kicsúszott a száján hogy kezdek házisárkány lenni... Én ezt természetesen kikértem magamnak, igazából meg sem tudta indokolni, hogy miért, én kérdeztem rá hogy "miért, mindig csesztetlek valamivel?" mert ugye ez azt jelenti, és azt mondta kicsit. Én még tanulok, nem dolgozom folyamatosan, így "kutya kötelességemnek" érzem, hogy itthon rendet tartsak, és hozzáteszem, nagyon szívesen csinálom. De amikor pl. már 5. alkalommal battyog ki egy nap enni, és ötödszörre is ugyanúgy lemorzsázik (rizses pufit eszik, pattog össze vissza) ráadásul nem hajlandó tányért használni (!!!)... Plusz nem szólna, hogy összekeni az asztalt paradicsommal és ott vakarhatom le mert rászárad. Sokszor még a kést is az asztalon "felejti", pedig rengetegszer megkértem, hogy ne, mert félek, hogy a macska megvágja a nyelvét vele. A tejnek a levágott végét soha nem dobja ki, teljesen mindegy, hova pattan, nem érdekli (ez szerinte vicces, hogy egyszer mondtam neki, hogy kidobhatná, azóta ezzel idegesít, hogy le se sz*rja). Az üres szalámis doboznak is ott a helye ahol hagyta az asztalon, mintha nehéz lenne belerakni a kukába. Vagy pl amikor levest, vagy főzeléket eszik milliószor megkértem, hogy engedjen bele vizet, de annyira se telik. Én nem gondolnám, hogy az ilyenek miatt házisárkány lennék, szerintem azért nem kell a csicskájának néznie, de ismétlem, szívesen megcsinálom ha beáztatja az edényt, vagy szól hogy "légyszíves takarítsd fel mert összekentem az asztalt". De ugyanígy képes levenni a frissen mosott ruhát a szárítóról, mert nem emlékszik, hogy mostam (?) és akkor csak ráhányja a tetejére amikor észreveszi hogy vizes. Aztán csodálkozik, ha "bepunnyad" a ruha... Vagy még egy példa, ahányszor felmosok, direkt megkérdezem, hogy most ki akarsz menni a következő x percben? Válasz mindig nem. Erre 2 perc múlva hogy végeztem biztos sürgös beletrappolni valója lesz, és a válasza hogy megemlítem: ó ez semmi, 5 perc felmosni újra... Mondom kössz. :\ És simán elmegy zuhanyozni, kipancsol 5 liter vizet, és akkor se érti, hogy mi a bajom, hogy miért nem szólt felmosás előtt. Igazából még millió ilyen kis példa lenne, de nap mint nap ezek elég soknak tűnnek. Úgy érzem teljesen semmibe veszi amit én csinálok.
Előre félek, hogy mi lesz, ha teljes állásban fogok dolgozni, persze ő ígérgeti, hogy akkor majd felét megcsinálja, csak addig direkt nem csinál semmit, amíg nem dolgozok (nem is kérném rá, csak a "férfias feladatokra" de itt sem egy villanykörte becsavarásra gondolok :) ). Csak a precizitás nagyon nem az erőssége, de pl. főzni nagyon jól tud, de a mosogatást nem bíznám rá, mert nagyon trehányul csinálja.
Mondjuk amikor heti 4 napot jártam iskolába (csak az utazás volt 3-3 óra oda-vissza) sem törte magát, biztos mert az sem melózás... Igazából nem értem a logikát, ígyis elvette az egész napom. Szerintetek jogos, amire panaszkodok vagy így, hogy nem dolgozom "megérdemlem"? Igazából csak egy "légyszíves"-re vágyom, hogy ne tekintse ezt teljesen magától értetődőnek, mert nem lesz mindig így sajnos.
válasza:Én egy percig nem maradnék ilyen emberrel együtt. Az rendben van, hogy mivel nem dolgozol, te végzed a házimunkát, de ez a srác telibeszarja a te munkádat.
Nem tisztel téged egyáltalán. Durva, hogy 3 éve tűrőd ezt. Kötélből lehetnek az idegeid, nem vagy semmi. Ugyanakkor nagyot hibáztál. Szerintem túlságosan elkényezteted. Alapvető dolgokat nem kellene megcsinálnod helyette. Az szerintem pl minimum, hogy maga után elpakolja a szemetet, beáztatja az edényeket amiket használ, hogy később ne kelljen sikálnod, és hogy nem tiporja össze a frissen felmosott lakást/házat.
Őszintén szólva, én már rég kidobtam volna a francba ezt a gyereket. Nézze az anyukáját cselédnek...vagy egy másik libát akit be lehet palizni.
válasza:Oké, így érthető, hogy miért éltek együtt. Viszont ha ilyen trehány a párod, akkor nem fog változni. Az exem nekem is borzalmas volt, én nem igazán igénylem a nagy rendet, viszont az nekem is durva volt, hogy mikor először voltam a szobájában, akkor kb bokáig gázoltam a ruhákban, üres műzlisdobozokban, meg mittudoménmikben, amik a földön hevertek. De az illetőt ez nem zavarta, neki jó volt így, és mivel nem zavarta, nem is volt kedve energiát fektetni abba, hogy rendet tegyen - neki jó így is. Mindenkinek más mértékű igénye van rendre, és a renrakásba / takarításba annyi energiát fektet, amennyi számára szükséges ahhoz hogy jól érezze magát a helyen. Többen nem fog, mert azt felesleges időtöltésnek érzi. Pl én feleslegesnek tartom hogy beágyazzak, mert este úgyis megint összetúrom. Ha valakit zavar, hogy nincs beágyazva, az majd beágyaz helyettem, vagy szépen megkér rá, de magamtól nem fogok, mert az nekem jó úgy. És nem is fogom annyira értékelni hogyha valaki beágyaz helyettem, mert nekem nincs rá igényem, miattam nem kéne azt csinálnia, hanem maga miatt teszi, mert őt zavarta.
Gondolom a párod nem igényli a morzsamentes padlót, vagy a paradicsomfoltmentes asztalt, szóval ha téged zavar akkor felsöpörsz, de neki jó az úgy is. Rosszabb a helyzet, ha elvárja hogy minden csillogjon-villogjon, de nem segít, mert akkor csak ingyen takarítónőnek használ.
Viszont ha valaki ilyen trehány, nem fog sosem megváltozni, pláne ha őt nem zavarja a rendetlenség... mert egyszerűen őt nem zavarja, és nem érzi a késztetést hogy tegyen ellene. Ha viszont őt is zavarja a kosz, akkor csak tisztázni kell vele, hogy te nem fogsz mindent megcsinálni helyette, és ha tényleg nem csinálod meg, akkor majd késztetést érez hogy ő megcsinálja.
De mint mondom, az hogy kinek mit jelent a rend, az teljesen egyénfüggő... valakit már egy szék háttámlán hagyott pulcsi kiakaszt, van akinek meg az is oké, ha bokáig gázol a mindenfélében. Összeköltözésnél meg szerencsés ha a párnak hasonló mértékű igénye van a rendre, különben sok vita lesz ebből.
Az viszont gonoszság, ha a párod DIREKT csinál neked takarítanivalót, azt semmiképp nem tűrném. És nem, nem érdemled meg csak azért mert nem dolgozol, a tanulás (főleg ha az ember komolyan veszi) lehet épp olyan időigényes és fárasztó mint a munka. Vizsgaiőszakban pl oké, hogy otthon vagyok egész nap, de reggeltől estig tanulok, és az sokkal fárasztóbb, mint 8 órát lehúzni egy munkahelyen, pláne ha miután hazajöttem nem kell egyáltalán a munkával foglalkozni. Neked most az a "munkád" hogy iskolába járj, és tanulj, hogy később minél jobb állásod lehessen.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!