Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek ez normális dolog? (házimunka)
3 éve együtt élünk a barátommal, és nemrégiben kicsúszott a száján hogy kezdek házisárkány lenni... Én ezt természetesen kikértem magamnak, igazából meg sem tudta indokolni, hogy miért, én kérdeztem rá hogy "miért, mindig csesztetlek valamivel?" mert ugye ez azt jelenti, és azt mondta kicsit. Én még tanulok, nem dolgozom folyamatosan, így "kutya kötelességemnek" érzem, hogy itthon rendet tartsak, és hozzáteszem, nagyon szívesen csinálom. De amikor pl. már 5. alkalommal battyog ki egy nap enni, és ötödszörre is ugyanúgy lemorzsázik (rizses pufit eszik, pattog össze vissza) ráadásul nem hajlandó tányért használni (!!!)... Plusz nem szólna, hogy összekeni az asztalt paradicsommal és ott vakarhatom le mert rászárad. Sokszor még a kést is az asztalon "felejti", pedig rengetegszer megkértem, hogy ne, mert félek, hogy a macska megvágja a nyelvét vele. A tejnek a levágott végét soha nem dobja ki, teljesen mindegy, hova pattan, nem érdekli (ez szerinte vicces, hogy egyszer mondtam neki, hogy kidobhatná, azóta ezzel idegesít, hogy le se sz*rja). Az üres szalámis doboznak is ott a helye ahol hagyta az asztalon, mintha nehéz lenne belerakni a kukába. Vagy pl amikor levest, vagy főzeléket eszik milliószor megkértem, hogy engedjen bele vizet, de annyira se telik. Én nem gondolnám, hogy az ilyenek miatt házisárkány lennék, szerintem azért nem kell a csicskájának néznie, de ismétlem, szívesen megcsinálom ha beáztatja az edényt, vagy szól hogy "légyszíves takarítsd fel mert összekentem az asztalt". De ugyanígy képes levenni a frissen mosott ruhát a szárítóról, mert nem emlékszik, hogy mostam (?) és akkor csak ráhányja a tetejére amikor észreveszi hogy vizes. Aztán csodálkozik, ha "bepunnyad" a ruha... Vagy még egy példa, ahányszor felmosok, direkt megkérdezem, hogy most ki akarsz menni a következő x percben? Válasz mindig nem. Erre 2 perc múlva hogy végeztem biztos sürgös beletrappolni valója lesz, és a válasza hogy megemlítem: ó ez semmi, 5 perc felmosni újra... Mondom kössz. :\ És simán elmegy zuhanyozni, kipancsol 5 liter vizet, és akkor se érti, hogy mi a bajom, hogy miért nem szólt felmosás előtt. Igazából még millió ilyen kis példa lenne, de nap mint nap ezek elég soknak tűnnek. Úgy érzem teljesen semmibe veszi amit én csinálok.
Előre félek, hogy mi lesz, ha teljes állásban fogok dolgozni, persze ő ígérgeti, hogy akkor majd felét megcsinálja, csak addig direkt nem csinál semmit, amíg nem dolgozok (nem is kérném rá, csak a "férfias feladatokra" de itt sem egy villanykörte becsavarásra gondolok :) ). Csak a precizitás nagyon nem az erőssége, de pl. főzni nagyon jól tud, de a mosogatást nem bíznám rá, mert nagyon trehányul csinálja.
Mondjuk amikor heti 4 napot jártam iskolába (csak az utazás volt 3-3 óra oda-vissza) sem törte magát, biztos mert az sem melózás... Igazából nem értem a logikát, ígyis elvette az egész napom. Szerintetek jogos, amire panaszkodok vagy így, hogy nem dolgozom "megérdemlem"? Igazából csak egy "légyszíves"-re vágyom, hogy ne tekintse ezt teljesen magától értetődőnek, mert nem lesz mindig így sajnos.
Mindegy, hogy otthon vagy-e a nap 24 órájában, vagy dolgozol, tiszteletben kéne tartania a munkádat.
Ezek amiket leírtál...te jó ég...hogy bírtad ki eddig vele? Teljesen semmibe vesz...azért nem olyan nagy dolog egy üres dobozt kidobni, tányért elővenni, vagy egy kést előblíteni...pfúú, na tipikusan az ilyen pasiktól vagyok rosszul, már rég otthagytam volna :S
Szia!
Amiket leírsz apróságok de pont ezért tisztelnie kéne amit kérsz. Nagyon nem fair amit csinál, az életben a kis dolgok fogják betölteni a hétköznapokat.
A nagyobb dolgokban hallgat rád, segít? El tudod így képzelni Vele az életed? Mert lehet, hogy amúgy egy rendes srác és nem is azt mondom, hogy szakíts de minden egyes nap ezzel kell majd szembe nézned és ha a tejes bigyót is csak kiszúrásból csinálja, akkor nem nagyon érdekli a Te komfortérzeted.
Ülj le vele komolyan és beszélj. Szerintem ez az egyetlen megoldás ÉS ha nem változtat, tudod, milyen lépést kell tenned.
Én nem vagyok tisztaságmániás, nem zavarna egy paradicsomfoltos asztal, vagy náhány elszórt tejesdoboz-sarok... majd egyszer ha összesöprök, akkor felszedem mind egyszerre. Én addig, ameddig tanulok és nincs saját keresetem nem költöznék össze senkivel, és én egyáltalán nem vállalnám hogy megcsinálok minden házimunkát még akkor sem, ha csak tanulok. Max akkor, ha egész nap otthon ülnék, de abba meg egy hét után beleőrülnék. És az a baj, ha most hagyod neki hogy ne csináljon semmit, akkor hozzá fog szokni, és később sem fog segíteni, mert az lesz neki a természetes, hogy mindent megcsinálsz. Nem fog hírtelen megjönni a kedve a házimunkához, csak azért mert te is elkezdesz dolgozni. Jönnek majd az újabb kifogások, hogy ő jobban keres, többet dolgozik, neki fársztóbb a munkája, stb.
Viszont most már nem tudom hogy lehet ezt orvosolni, hogy eddig hagytad hozzászokni a kényelemhez...
Nagyobb dolgokban nincsenek problémák, más téren igazából teljesen rám bíz mindent, az egész fizetését én osztom be, megbízik abban, ahogy csinálom a dolgokat. Szerintem nem tisztaságmánia kérdése hogy ragacskos a konyhaasztal vagy nem, számomra ez mindenhogy visszataszító és ahogy olvasom a "majd egyszer felsöprök" sort valami nagyon undorító dolog jut eszembe. :)) Azért napi 1-2x alap, hogy felsöpröm a konyhát, az imént említett morzsázás miatt, de másik helyiségben ott van pl. a macskaalom, az előtt is sokszor kell felsöpörni, hogy ne hordjuk szét a lakásban a kikapart almot. Valamint forgalmas út mellett lakunk, sok a por is. Az összeköltözés az egyik rokonom felajánlása után véglegesedett, amikor is felajánlotta, hogy költözzünk a lakásába kb. a rezsiért, vagy még annyiért sem. Tehát egy albérletnél lényegesen jobb helyzetben vagyunk, ráadásul így nekem is könnyebb az iskolába eljárnom, illetve barátomnak dolgozni is, tekintve, hogy megyeszékhelyen lakunk. Nagyon kényelmes itt, meg otthon nem volt túl fényes a helyzet, (se nála, se nálunk) így mindenkinek jobb, hogy itt vagyunk. Ő tanított meg egyébként mindenre, főzni, a mosógép használatára (mielőtt összejöttünk életemben nem hagyta anyám, hogy használjam a mosógépet otthon, bár azóta sem :) de ne szóljatok meg, nagyon fiatal voltam, amikor összejöttünk). Ő sok évig egyedül élt, de számomra nonszensz körülmények között, lehet apróság, de pl. a ruhák összehajtogatás nélkül bedobálva a szekrénybe, zoknipárosításról meg még életében nem hallott, így indulás előtt vakarta a fejét, hogy melyiknek melyik a párja... Igaz, amióta belejöttem és rájött, hogy nekem is megy teljesen rám hagyja ugye. Az a baj, hogy ő nem veszi komolyan a háztartás vezetését, így pl arra sincs gondja, ha elfogy itthon valami, esetleg eszébe jutna venni mert úgyis tudja, hogy én gondolok rá, így maximum nekem szól, de általában indulás előtt kell körülnéznem, mert ha nem lenne otthon valami, akkor meg jönne a fancsali kép vágás. Ahogy elfogy valami írom fel a telefonos listámra, így átlátható számomra, főleg, hogy tudom, hogy őt mennyire hidegen hagyja. Mégis 100/99 van itthon minden, amikor ő egyedül élt, nem foglalkozott ilyennel, csak egyik napról a másikra vásárolt, és fogalma se volt róla, mi van otthon és mi nincs. Így sokszor ért meglepetés, hogy alap dolgokról mondta, hogy van minden otthon, közben egy vacsorát nem tudtunk csinálni, mert már rég elfogyott. Így vettem a kezembe az irányítást.
Attól tényleg nagyon félek, hogyha dolgozni fogok, ki fogja ezt mind elfogadhatóan megcsinálni, mert ő csak összehány mindent, kivéve ugye a főzést. De magától a szemetet nem vinné le, akkor sem, ha a kuka mellett már egy másik zacskóban tornyosulna a szemét (én pedig nehezen bírom el a macskaalommal tömött kukát, így meg szoktam kérni rá, mert kipróbáltam, magától soha nem esne le neki, hogy tele van szeméttel a lakás, bár az ő lakásában egy kuka sem volt bent (!!!) maximum egy szemeteszsák kirakva az előtérbe, és abba dobálta a szemetet..)
Aha. Elore boritekolom neked, hogy ez a draga joember egy szalmaszalat nem fog keresztbe rakni a haztartasban soha. Ha 10 gyereketek lenne, akkor is oont ugyanygy te csinalnal mindent, mert akiben annyi igeny nincsen hogy ilyen minimalis dolgokat megcsinaljon, az elarulom nem fogja majd hirtelen a felet megcsinalna mindennek. Es tudod miert? Mert egy lusta igenytelen kiszolgalt kisgyerek aki azt sem tudja hogyan kellene csinalni.
Miert jartok ilyen hapekokkal akik meg ennyire minimalisan sem tisztelnek benneteket? Nagyim raboritotta volna az papara a felmosovodrot egy ilyen beszolas utan es egy ideig nem kellett volna hazajonnie. Te meg siman elturos hogy ez a barom a fejedre nojon meg olyanokat szologasson be hogy csak 5 perc felmosni. Undorito lusta ember.
Ugye nem akarsz még egy gyereket szülni az óriás bébid mellé?
Meló+ gyereknevelés+házimunka+apuci teljes ellátása. Ja és legyél mindig szexi! ;)
Az a nagy helyzet, hogy ezek a dolgok hosszú távon fel fognak téged őrölni. Most, 3 év után még csak idegesít picit, 6 év múlva pedig már folyton veszekedés lesz belőle.
Nagyon tapló a barátod, konkrétan semmibe vesz téged, és ezt férfiként mondom. Ahelyett, hogy örülne, hogy valaki megcsinálja ezeket a dolgokat, még direkt (!!!) ki akar veked cseszni. Nem vagyok a rend királya, de amit ő művel, az már nálam is az igénytelenség kategóriájába tartozik.
Ha normálisan megkéred az nem házisárkány. Szépen megmondod hogy mit hogy kell csinálni hogy jó legyen és néha el kell mondani 2x-3x, de így tanulja meg.
Trehány és tiszteletlen. Gondolom otthon se csinálta a dolgokat mert alap dolognak tartja hogy anyu megcsinálta és most se kell, hozzászokott és később se fogja. Ha bezzeg fordítva lenne már nem lenne fejed kb. Vagy meghúzod a határt hogy nem bejárónő vagy akinek ez a munkája, ő is lehet igényes és tehet lépéseket hogy kezdésnek nem teszi tönkre a munkád ha már szívesen csinálod esetleg segíti könnyebbé tenni, vagy elválnak útjaitok mert ez most még kis dolog később viszont fő vitaok lesz! E mellé egy teljes munkaidő és egy gyerek esetleg.. Katasztrófa! Ő lesz a másik gyerek akit el kell látnod.
Mi a párommal szeretjük a rendet, nálunk már állna a bál ha valaki nem tudja hol a kuka, morzsál és főleg ha semmibe veszi a másik munkáját. Nem a véletlenekre kell gondolni hanem ha természetesnek veszi a másik munkáját és letojja hogy "majd újra megcsinálod" vagy még direkt nehezíti.
Te hogy lehetsz ennyire töketlen, szolgalelkű nyomorék??
Vedd már észre, hogy a 'párod' semmibe vesz, leszar, nem törődik a munkáddal, nem tartja tiszteletben a fáradozásaidat, nem érdekli, amit kérsz, nincs igénye a rendre, tisztaságra és ezzel nem tart tiszeletben TÉGED!
Hogy lehet 3 évet úgy lehúzni valaki mellett, hogy még a seggét is kinyalod miután beleszart a pelenkájába? Mert nálatok kb. ez a felállás. A 'párod' odahány az egyik sarokba, te meg takarítsd fel...
Vedd már észre magad, hogy mindegy dolgozol-e vagy sem ilyen bánásmód SENKIT nem illet meg! Növessz egy kis önértékelést és hagyd ott, de SÜRGŐSEN!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!