Muszáj egy szobában,egy ágyban lenni a párunkkal?

Van párom és együtt alszunk, mert egyszobás + galériás lakásban élünk, de amúgy én is jobb szeretek egyedül aludni. Terülök, forgolódok, helyezkedek kedvemre. Amíg nyáron nem volt klímánk, sokszor lent aludtam a kanapén.

Párom sokszor éjszakába nyúlóan dolgozik, emiatt van bőven énidőm és tudok egyedül lenni. Őszintén, ebben a kis lakásban nem bírnám, ha minden egyes délután össze lennénk zárva, de szerintem ő sem. Mondjuk nyilván ilyenre megoldás, ha vannak külön-külön programjaink, míg a másik tud egyedül lenni.

Szóval szerintem nincsen semmi baj az igényeiddel, csak olyat kell találnod, aki nem akar teljesen rádtapadni és nem hisz abban, hogy este összebujcizva elaludni milyen kényelmes és cuki. Nem, egyáltalán nem kényelmes. :D

Nem muszáj, de ha nem akarsz, akkor az a kapcsolat semmit sem ér.

Remélem ezt a párodnak is időben elmondod, még mielőtt feleslegesen elkötelezné magát.

Mi is kétszobás lakásban élünk, és külön alszunk. Főleg én igénylem ezt, de az eltérő bioritmusunk miatt is ez a jó megoldás, pl.ő jóval korábban lefekszik, én éjjeli bagoly vagyok - ki tudja pihenni magát, és én is nyugiban ébren lehetek még.

Emellett nekem életem első 23 évében nem volt saját szobám, a két testvéremmel laktam egy szobában, és nagyon rossz volt, hogy nem sokszor nem csinálhattam, amit szerettem. Talán ezért is igénylem, hogy legyen egy kuckóm, ahova elvonulhatok. Attól még együtt is sok időt töltünk, és köszönjük, jól vagyunk.

Csak tényleg érdemes ezt viszonylag az elején tisztázni. De hidd el, nem ritkaság, és nem ördögtől való dolog.