Van az esélytelenségnek jó oldala is?

Igen, a sikertelenség jó oldala, hogy:

https://www.youtube.com/watch?v=gqf8sVjzJLg

Nekem ugyan volt párkapcsolatom, de utána volt 5 év üresjárat... nagyon rossz lett volna, ha nem próbálom a pozitív oldaláról nézni a dolgot. Ami nekem pozitívum volt:

- megtanultam élvezni a saját magam társaságát

- csomó szabadidőm maradt, amikből megpróbáltam kihozni a lehető legjobbat és legtöbbet (kézműveskedés, alkotómunka, sport, élmények - simán elmentem egyedül színházba, múzeumba, moziba, koncertre pl.)

- nem kell máshoz alkalmazkodni (feltéve, hogy az ember egyedül él, és nem a szüleivel meg lakótársakkal... akkor kelek-fekszem, amikor akarok, olyan hangerőn és azt nézek a gépen / tévén, amit akarok - jó, mivel panel, azért csendháborításra odafigyelek, de kb. ennyi, nem máshoz kell passzintani a szabadságkivételeket munkában / melyik nap hova megyek és mit csinálok; nem kell kompromisszumokat kötni (pl. a jelenlegi párkapcsolatomban megnézem a páromat érdeklő horrorfilmeket, pedig én annyira nem szeretem a műfajt... na ilyen nem volt, amikor egyedül voltam)

- párkapcsolatban mindig többet költöttem, mint amikor egyedül voltam (különélős és együttélős kapcsolatban is), úgy, hogy több jutott szórakozásra, színházra, mozira

ha megtudod látni akkor van, mint mindennek

de ha képtelen vagy akkor nem

rajtad áll mit hogyan hozol ki a dologokbol, lehet ez pokol de menyország is ugyan abbol a helyzetből kiindulva

Tudatában vagyok az előnyeinek, de boldoggá ez önmagában még nem tesz.

- Nem kell folyamatosan főznöm (magamnak megoldom máshogy), az összes többi "női munkát" is szinte teljesen megúszom.

- Az otthonomban szabad lehetek, lazíthatok, leereszthetek, "kornyadhatok" nyugodtan, nincs, aki kiábránduljon ettől, elégedetlenkedjen vagy próbáljon (f)elráncigálni, hogy gyerünk, menjünk, csináljunk valamit, keressünk valami jó helyet, túrázzunk, akármi, csak jaj, nehogy punnyadás legyen.

- Amúgy sem b_szogat, kritizál senki semmiért, nem "nézi végig" (rosszallóan persze...), ahogy élem a napjaimat, végzem a tevékenységeimet stb.

- Nincsenek barátok, családtagok, ismerősök, kollégák, rokonok, bárki, akiknek meg kell felelnem, akikkel jópofiznom kell, akik előtt "vizsgázhatnék" újra és újra, és nyilván úgyis találnának bennem kivetnivalót...

- Még a b_szogatós részhez kapcsolódva: nem vagyok bántalmazva. Érzelmileg, verbálisan sem!

- Nem kell idegeskednem más nők miatt vagy hogy a pornó, insta, only, akármi úgy feltolja a "drágám" ingerküszöbét, hogy onnantól lőttek mindennek.