Aki sokáig egyedül élt, annak nem nehéz megszokni valaki mást?

Akkor en eddig a Holdon eltem:-)

szerintem eleve egy parkapcsolat az baratsag es szerelem es kozosseg. Egy amolyan na mi ketten egyutt mindent megoldunk es osszefogunk, tamogatjuk es segutjuk egymast es igen igen megismerkedunk mindkettonk barataival, barati korevel, ha olyan munkatarsaival is, rokonaival es nem nem.kellett feladni se a csak csajos se a csak pasis talalkozokat vagy a hobbit

Hetedik éve vagyok egyedül és annyira megszoktam,hogy ha volna valaki,akkor sem költöznék senkivel össze.Soha többé nem kerülgetek senkit és úgy és azt csinálom,amit és amikor akarok.

És senkit nem engedek ebbe beleszólni.

F

"Szerintem, aki találkozik a megfelelő társsal, ott minden annyira magától értetődő és természetes, hogy nem érzi áldozatnak, ha az addigi élete kicsit felborul."

Szerintem nem. Szerintem simán vannak olyanok, akik nem páros életre vannak személyiségileg kalibrálva.

"Szerintem, aki találkozik a megfelelő társsal, ott minden annyira magától értetődő és természetes, hogy nem érzi áldozatnak, ha az addigi élete kicsit felborul."

Lehet, hogy ez a "titka" az egésznek. És sokan nem találkozunk. Úgy persze, hogy nem megy, szenvedés...

"de én nősüljek csak meg, mert neki kell az unoka."

Ezektől a dumáktól felmegy a vérnyomásom 300-ra és nagyon szeretném pofánb@szni anyádat. Azt gondolom soha a büdös életben nem kérdezte meg, hogy te mit akarsz? Tud ő rólad bármit is? Költői kérdés volt...

Semmi baj nincs azzal, hogy Te így jól érzed magad, és nem azt tartod fő célnak, hogy feleséged meg gyereked legyen, és házmester üzemmódban vegetálj a 2 szobás panellakásban a 3.-on valamelyik huszonsokadik kerületben. Hát meg a kisf@szom... Akinek nem tetszik és problémát csinál abból, hogy Te máshogy gondolkodsz, valamint ráadásul csak a véredet szívja, hogy de így meg úgy máshogy kéne, azzal nem kell többet kommunikálni semmilyen formában. Tökmindegy hogy ez anyád, apád, általános iskolai zenetanárod, vagy a szomszéd Mari néni unokahúga.

Szerintem büszke lehetsz magadra, hogy nem másoktól teszed függővé a saját mentális stabilitásod és a boldogságod, mert nagyon ritka az ilyen. Szóval... Tökjó vagy, tesim!