Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális hogy sokszor elképzelem, örülnék ha szakítanánk?
Már sokszor gondolok rá, felidegesit és ez már az első gondolatom, nem is az hogy megbeszéljük vagy bármi. Nem érzem boldognak magam,unatkozok mellette, nincs benne olyan dolgokba amikbe én, vagy el se jön velem. Nem segít a háztartásban sem, mintha az anyja lennék, még ha megkérem is csak sokadik alkalom után veszi a fáradságot és pl elmosogat. De elnezi ha nincs rend. Mind2en dolgozunk. Van amikor csak ő van otthon, van amikor csak én. Kivagyok ettől is, olyan rossz érzés míg én a szabad időmbe takarítok főzök addig ő az ő szabadidejében videó nézés megy, játszás.
Nem alakul semmi. Nincs meg a romantika se már. Nincs is kedvem hogy hozzá,de ő se próbálkozik. Szóval nem látom a jót az egész kapcsolatban. Nem tudom elkepzelni hogy jó lesz később, hogy helyt állnánk majd,haladnánk az életben. 5 éve együtt, együtt lakunk. Tudom vannak hullámvölgyek meg ketten kell dolgozni egy kapcsolaton, senki se tökéletes. De nem alakul úgy az életem ahogy szeretném. Kiszerethettem már belőle? Ez normális?
Lehet ez még jo? Veszekednem kéne?
"ketten kell dolgozni egy kapcsolaton"
Most csak te dolgozol rajta. Majd ha már te se, na akkor lesz vége.
Ez egy jó mondat majd kiprobálom mit szól hozzá.
De igazából már annyiszor felmérgel hogy nem is akarnám hogy jobb legyen már.
Már elképzeltem jobb életet...
"Már elképzeltem jobb életet..."
Akkor már csak el kell indulni, és meg kell valósítani!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!