Kaja irigy lennék? Vagy ez mi?

"mostmár más a helyzet, bőven átlag felett keresek én is meg ő is"

Mióta?

Ne aggódj, természetesen idő kell levetkőzni az évtizedes berögződéseket.

Szerintem idővel ez javulni fog. :)

A párod tudja, hogy mi okozza nálad ezt a "spórolást"? Ő hogy reagál erre a dologra?

Nagyon felröhögtem :DDDDDD (nem véletlen)

Olyan vagyok férfiban mint Te, hasonló sorssal. Mikor volt bnő és megláttam, hogy a májkrémes kenyérre megy a sonka, szalámi fizikai fájdalmat éreztem. :D Majd elmúlik idővel, nem egyszerű. Igazából mi is egy véglet vagyunk meg ők is. Valahol a kettő között van az arany középút.

Szerintem az nem túl korrekt, hogy felezitek a kajaköltséget, mikor egy férfi lényegesen többet eszik, mint te. Így én is önző lennék, mert f_szom, én aztán egy pasit sem pénzelnék :D

Kezdj el hozzászokni ahhoz, hogy te is nyugodtan megehetsz egy egész paradicsomot és mehet 2 szelet sonka is a kenyérre. Gondolj arra, hogy azon a pár filléren érdemes kattogni? Ha már jókat sem lehet enni, akkor minek élni…amúgy az pozitív, hogy nem b*sztatod vele a párod. Az én exem rendmániás volt és ő folyton cseszegetett, hogy mit hova és hogyan tegyek. Nem véletlenül lett az exem.

Szokd meg az új helyzetet :)

Örülj hogy már nem kell ennyire megnézni hogy 8 szalámi karikát ehetek másnak is jusson.

Én is szegény voltam( vagyok is csak nem annyira ) de a kaját sose sajnáltam egy szerettemtől se.

Pláne h ilyenről van szó h 1 paradicsom vagy kicsit több felvágott.

Én diéta helyett figyelek, hogy ne egyek túl sok hízlaló ételt. A centi vastag vajkrémes kenyér leírás nekem is fájt, csak azért, hogy az mennyi kalória feleslegesen..

Nekem sem megy könnyen levetkőzni ezt a szokást, az változtat csak rajta, ha olyan jól érzem magam, hogy elfelejtem az ilyen kényszerességeket, akkor be tudok nyomni egy kfcs kosár csirkét lelkiismeretfurdalás nélkül.

Szerintem amint olyan jól éreznéd magad, hogy csak na, nem érdekelne ilyesmi. Vagy nagyobb örömöt kellene érezned, hogy jajj tömi a fejét a párom, de jó..

Szerintem csak működik a kapcsolatod, de a saját kényszerességed a másik elé tudod helyezni, itt se jókedv, se szeretet nincs. Mondom ezt ugyanúgy kényszeresként, mint amilyen te is vagy. Én is el tudok feledkezni arról, ami nekem számít, ha szeretem a másikat, vagy ha épp jól érzem magam.