Menyit lehet szórakozni ha az embernek gyereke van?

Ha nincs rendszeres megbízható segítség/ pénz bébiszitterre akkor kb semennyit. Szinte az összes gyerekes ismerősöm emiatt ( is) panaszkodik évek óta. Ha ez az egész nem választható opció lenne, még sajnálnám is őket, de nem. A gyerekvállalás az egy döntés. Most emiatt szívnak. Hát ez van, így jártak. Ők választották ezt az életet.

Ha szórakozni szeretnél, sok szabadidőt, nyugalmasabb életet, akkor a gyerekvállalás nem neked való.

Mi sem akarunk soha a párommal, csak a nyűg van velük.

Nagyon változó. Sosem voltunk az a páros, akik igénylik a barátaikkal az állandó egymás nyakában lógást, a piálós bulizós hétvégéket pedig már zömében kinőttük.

Nagyjából havonta egyszer van olyan, hogy valamelyikünk kimarad egész éjszakára. A néhány órás programokat gyakorlatilag két hetente megoldjuk váltva. Itt most kifejezetten arra gondolok, minthogy én bemegyek vacsorázni egyet a barátnőmmel valahova, nem arra, hogy "figyelj a gyerekre, amíg beülök a kádba fél órára". Utóbbi viszonylag gyakori.

Egymásra akkor tudunk inkább jobban koncentrálni, ha mama jön, vagy mi megyünk hozzájuk, esetleg bébiszittert bízunk meg néhány órára.

És akkor vannak még azok a baráti találkozók, ahova már gyerekestől jön mindenki. Én ezt is nagyon szeretem. A gyerkőcök eljátszanak már egymással, nem rajtunk lógnak, így sokkal szabadabbnak érezzük magunkat, mint amikor csak ránk vannak utalva.

Én azt gondolom egyébként, hogy egy nő számára a legkötöttebb időszak a szoptatás időszaka. Addig minden akörül forog, hogy hány óránként eszik a baba, legyen tej, fejni kell, haza kell érni, blabla... Ebben az időszakban szerintem a férfitól is elvárható, hogy a lehetőségekhez mérten segítsen, ne állandóan a haverokkal tivornyázzon. Illetve egy nőnek is megadathat a szabadidő csodája ebben az időszakban is. Ennek természetesnek kellene lennie. Amióta a második gyerekünk is betöltötte a 3. életévét, kb. átalusszuk az éjszakát, én már dolgozom, egyre több az aktív program, azóta már kevésbé idegőrlő nekem a helyzet.

Nekünk 1 gyerkőc van, segítség abszolút nincs, mindent mi ketten oldunk meg. Mégis,valahogy minden este van 2-3 óránk (attól függ mennyire vagyunk fáradtak) egymásra, csak kettesben vagyunk,ha elaludt a fiunk, akkor jöhet a filmezés, közös elfoglaltság, beszélgetés,vagy csak egyszerűen addig szexelünk,amíg bírjuk :) De ehhez hozzátartozik, hogy a fiunk már külön szobában alszik, 4 éves, nagyon önálló és értelmes.

Ezen kívül, ha a férjem menne a haverjaival, szó nélkül viszem egyedül az estét a gyerekünkkel, sosem tiltom. Ugyanígy én is körmös, kozmetikus, barátnők köröket futom egyedül, az az én-időm. Nagyobb bulikra nem vágyom.