Milyen egy buta emberrel az élet?

Ha addig eljutott, hogy azért szeret, mert szereted, az annyira már nem gáz.

Az élet vele meg olyan, amilyet csinálni tudsz. Ha nem tetszik az, amit ki tudsz hozni belőle, akkor neked kell változtatni.

Nem lehet az, hogy veled nem találja meg a közös hangot?

Egyszer kifogtam egy ilyen bölcsész-büfészakos leánykát, na vele semmiről nem tudtam beszélni. Elvont könyvek, irtózatos zenék, de olyanok, hogy majd kiszúrtam a saját dobhártyámat, és több füvet fogyasztott, mint nagyanyám kecskéi.

''Milyen egy buta emberrel az élet?''

nehéz és hosszútávon megterhelő ,de az okosokkal sem könnyebb,

de egyébként egyénfüggő,és alkalmazkodás kérdése és az is kérdés mekkora a távolság köztetek intelligenciában ,ha Te

tudományos pályán mozogsz Ő meg mezei felhasználó akkor nehéz lesz, de ha egy szinten vagytok csak jobban kitudod magad fejezni verbálisan és egzisztenciálisan gondolsz a jövőre ,hétköznapi szinten is, ami a nőkre jellemzőbb, akkor alkalmazkodsz lemész kutyába

és hosszú de küzdelmes életetek lesz.

Hihetetlenek vagytok emberek. A kérdező nem azt kérdezte hogy buta a párja avagy sem. Teljesen eltértek a témáról. Ne a kérdezőt próbáljátok megkérdőjelezi, hanem inkább az adott kérdésre válaszolni úgy, hogy elhiszitek, hogy valóban egy buta emberről van szó.

Szerény véleményem szerint a legjobb megoldás lenne kilépni a kapcsolatból. Ha 33 évesen nem éri el az értelmi szintje az átlagot, a későbbiekben sem fogja. Ha valóban hosszútávra akarsz vele tervezni, akkor a jövőben magányos is lehetsz mellette, a gondolataidat nem tudod megosztani vele, a problémákat nem fogjátok tudni megoldani. Neki a társadnak kellene lennie, akivel egy hullámhosszon vagytok. Az, hogy hűséges és szeret téged, az szép és jó, de ettől te még süket fülekre fogsz találni. A hűség és a szerelem nem elég egy kapcsolatba. Nagyon sok ember hűséges, de ez nem jelenti azt, hogy boldog is lesz vele az ember. A társadat kell megtalálnod, nem pedig egy olyan embert, aki azért jó, mert nem k*r félre.

Ez mondjuk alap, hogy a férfi kedves és megcsinálja amit kérsz!

"hűséges, nem kacsintgat másfelé, szeret engem és mindig kedvesen bánik velem. Ha szeretnék menni valahova, akkor oda általában el is megyünk"

Én nem mondom a férjemre, hogy buta de én jobb vagyok nála. Erre a házasságunk alatt kellett rájönnöm. Nézem a jó oldalát: A gyerekeink rám néznek fel. Én kezdeményeztem mindig az új dolgokat vagy jártam példával. Férjem bele van kövesedve egy fizikai munkakörbe, ami nehéz is, meg sem fizetik. Onnét megy majd nyugdíjba, mert Ő nem változtat, az iskola padba meg végképp nem ül be újra ha már egyszer kiszállt. Részben külön kasszán vagyunk a rezsit és a közös dolgokra valót rakjuk össze, a maradék mindenkinek a sajátja. Ezt én akartam így, mert csak így volt lehetőségem fejlődni mellette. Mikor közös volt minden sosem volt pénz. Amióta így van én tanultam. Most olyan munkát végzek amit szeretek, nem vesz ki belőlem minden energiát és sokkal jobban keresek mint Ő.Ezt közös kassza mellett aligha tehettem volna. Az is nekem köszönhető, hogy van autó a családban. Itthon megvagyunk, társaságba nem szeretek vele menni, inkább barátnővel vagy lányommal. Régebben mikor mentünk tapasztaltam, hogy 1. el kellett miatta jönnöm egy olyan helyről ahol jól éreztem magam. 2. Elkezdett mesélni valamit. Észrevette, hogy rá figyelnek, erre olyan nagyokat kezdett mondani a sztorin belül /túlozni/, hogy az a végén már kínos lett.

3.Utoljára meg egy egészségügyi témát tólt túl. Egy időben el akartam válni, most már nem. Külön társaság, külön hobbi. Így majdnem teljes a kép. Meglátásom szerint azok a házasságok jók ahol a férfi több, Ő a motor, húzza a nőt felfelé. A feleség felnéz rá. Ezt a férfi is tudja. Nekem az élet azt dobta, hogy magamra legyek büszke.