Együtt lehet úgy élni egy emberrel, ha büdösnek talál mindent és mindenkit?

"Ezekszerint létezik még ilyen ember."

Létezik. Nem, nem én vagyok #20, és engem közvetlenül ez nem érint, de tudom, hogy vannak olyanok, akik valamely érzékükre hiperérzékenyek. Én ismertem olyan lányt, aki a hangokra volt az. Eleinte próbálkozott azzal, hogy távol tartsa magát minden zajforrástól, középiskolás korában végig magántanuló volt, aztán végül pszichoterápiával sikerült úrrá lennie a problémán. Azóta elvégezte az egyetemet, és párkapcsolata is lett. Az ember sok mindent képes tolerálni, ha trenírozza magát. Sok minden csak megszokás kérdése. Nyilván a másik féltől is elvárható, hogy partner legyen a problémák megoldásában (egy ésszerű mértékig), de nem szabad mindent a másikra hárítani.

A konkrét kérdéssel kapcsolatban pedig: az a helyzet, hogy szinte mindennek van szaga. Az élőlényeknek kiváltképp. Olyan nincs, hogy az embernek ne legyen szaga. Akkor is, ha egy ápolt, tiszta ember, és akkor is, ha teljesen épek a fogai. El lehet persze ezeket fedni, lehet naponta nyolcszor tusolni, meg tízszer fogat mosni, csak nem túl egészséges. (Nyilván a másik véglet sem.) Inkább azon kellene dolgozni, hogy hogyan lehet ezekhez hozzászokni? Ebben pedig egy jó pszichológus nagyon sokat segíthet.

"mi alapaján választottál társad magad mellé?"

Gondolom szag alapján. Addig keresgélt, ameddig olyat nem talált, aki szagban is megfelelő neki. Hogy ez mennyire megoldás, azt mindenki ítélje meg saját maga.

Már gyermekkoromban is utáltam az állatkertet, mert csak a sz@rszagot éreztem....

Most büdös emberekkel dolgozom, akik azt hiszik pl h a lábszag ellen nem lehet tenni...

Éreztem egyiken egy büdös alkohol szagot, igazam is volt, ittasan járt be dolgozni.

A fogaidról kérdező annyit hogy ha van rossz fogad, akkor hiába mosod, listerinezed, mert az rohad és annak bizony szaga van.

A fütyit is meg lehet mosni valószínűleg, mivel nekem is volt büdös farkú exem, és volt már nem büdös farkú is.