Az ilyen nőről vagy társról?

Mèg hányszor akarod megkèrdezni? Hónapok óta ezen ruhától (meg mèg sokmindenen).

Ha ennyire nem bírod, hogy állandóan csak panaszkodni jössz ide róla, akkor minek vagy vele? Szakítás vele, jobb lesz mindenkinek.

Nos, én sem vagyok tökéletes álom háziasszony, sőt, de az a helyzet, hogy én rengeteget változtam ilyen téren a párom kedvéért. Amíg nem volt kiért és miért, én is nagyon kupis voltam és hasonlóan viselkedtem a párodhoz. Egyáltalán nem volt motivációm és utána is sokszor az volt a természetes, hogy ahova letettem valamit, az ott is maradt. Ő ezt nem tűrte, mindig rám szólt és hozta utánam, így egy idő után annyira idegesített, hogy inkább mindent eltettem magamtól. Mára már megfordultak a viszonyok és én vagyok rendszeretőbb. Alap igényem lett, hogy a lakásunkban mindig legyen rend és ezért bizony én is szólok neki, ha össze-vissza pakolászik, nem a helyére teszi a dolgokat. A mi életünk ilyen, mi így szeretjük. Nekem sincs időm, sem kedvem munka után a háztartással foglalkozni (főleg, hogy estin suliba is járok), de ha ezt betartjuk, akkor nem is kell.

Nem szeretek főzni, nem is tudok és kedvem sincs meló után, de ilyenkor, amikor a párom dolgozik én meg itthon lógatom a lábam, akkor alapnak érzem, hogy meleg kajával várjam haza.

A takarítás mindig közös program, ő is aktívan kiveszi a részét belőle, így baromi gyorsan készen vagyunk és MINDEN hétvégén kitakarítunk, így gyakorlatilag csak szinten tartást kell csinálni, nem hosszú órákig sikálni mindent a mocsokból.

Régen nem ilyen voltam és ma a visszajelzések alapján már egy kicsit a ló túlsó oldalán landoltam. Sok megjegyzést kapunk barátoktól, hogy "olyan a lakásotok, mintha magazinból vágták volna ki", "nálatok mindig rend van, nem tudunk elég váratlanul jönni", "észre se venni a lakáson, hogy macskátok van, amíg szembe nem találkozik vele az ember", "már már beteges, hogy nálatok mindig ilyen rend van". Mindig megkapjuk azt is, hogy na majd ha gyerekünk lesz. Na majd ha gyerekünk lesz, akkor őt is arra fogjuk nevelni, hogy kupit tartani nem jó dolog. :)

Szóval a lényeg, hogy mondogasd csak neki, illetve beszélgess vele arról, hogy ezt így nem szereted és ha te elpakolsz magad után, akkor tegye meg ő is ugyanezt, különben egy disznóól lesz az életetek. Az nem kifogás, hogy nincs rá idő, mert az, hogy hova teszem le a ruhámat, vagy azt amit vásároltam, nem idő kérdése, hanem odafigyelésé. Az én párom is mindig ezt mondogatta, nem bántón, de rendszeresen, így bogarat ültetett a fülembe és tökéletesen igaza van. Eleinte kényszernek éreztem miatta. Ma már nekem is igényem.

Pont neked való! Egyetlen örömöd az életben, ha mindenkinek szidni tudod.

Az elég árulkodó, hogy szerinted gyerekE lesz. Nem nektek, kettőtöknek egy közös gyereketek. Á, dehogy. Neki. Majd ő ellátja, foglalkozik vele, felneveli, mert az övé. A te részed annyi, hogy itt mocskolod.

Elmúlt már a tisztítószer allergiád, ami eddig akadályozott a takarításban?

Egyébként meg marha egyszerű: a 16 órás munkával keresett fizetésed már csak elég arra, hogy egy takarítónőt felvehess. Heti kétszer egy órában rendet tud vágni, és 8 óra 2000 ft-tal számolva is csak havi 16 ezer. Ennyit nem ér meg neked a lelki békéd?

Sőt a kettőnk közt nincs minden rendben akkor semmivel nem foglalkozik az itthoni dolgok közül..

⬇️

Itt van a kutya elásva. Azért nem csinál semmit, mert lerágod az életét, depressziós, és addig fogod bas2tatni, amíg egyszer begyógyszerezi magát.

Arra sose válaszolsz, hogy te miért szenvedsz vele? Akkora főnyeremény pasi vagy, biztos találsz sokkal jobbat.

"

Képes hetekig a hűtőben hagyni az ételmaradékot pedig szüleimhez a kutyának el tudná vinni mivel ő minden nap átmegy hozzájuk"

Mint tudjuk te is a szüleid vállalkozásában dolgozol, ergo te is el tudnád vinni a kutyának. Akkor most ki is hagyja ott az ètelmaradèkot? Te is ott laksz, ugyanannyiból állná kidobni vagy elvinni.

Sikerült úgy megírnod ezt a kèrdèst, hogy vègre neked adjanak igazat a válaszolók, de annak így mi èrtelme, ha elsarkítod az igazságot?

Ez már tényleg az ezredik kérdésed.

Nem ezt kérdezted, de egyet elárulok: nekem biztos nem kéne olyan pasi, aki ilyen trehány nővel együtt tud élni évekig.

Úgyhogy inkább becsüld meg, mert másikat nem találsz.

A takarítónő jó ötlet.

"Arra sose válaszolsz, hogy te miért szenvedsz vele"

Meg mèg sokmindenre nem válaszol sosem. :)

Elvárások vannak 1000-rel, így tartson rendet meg úgy, ha anyucièk kèrik pattanjon segíteni zokszó nèlkül, tegyen fèlre minèl több pènzt, ha már mer venni 1-2 "felesleges" dolgot, már megy a nyivákolas, hogy ez neki spórolás?

Akkor ne menjen mèg havonta egyszer se hètvègère a saját szüleikhez, mert akkor nem tudja èpíteni otthon a vendègkörèt ès mèg napestig sorolhatnám.

Elvárások sokasága, de mikor megkèrdezem ő mit tesz meg a barátnőjèèrt, ő miben próbál a kedvère tenni, miben próbál hozzá csiszolódni már nagy kuss van. Többször kèrdeztem, válasz nem jött.

#19:

Azért azt a nőt is megnézném, aki nem talál jobbat egy ilyen fas2pistánál, és a családját is elviseli. Élen a kedves mamával, akinek van egy sejtése. Magyarul attól fél, hogy a kislány a pènze megy, de az nem zavarja, hogy két munkahelye van, hogy a here kisfiát el tudja tartani.

Gondolom, valami nulla IQ-s, önbizalom hiányos, 120 kilós tehén lehet. Deee: mèg is ő találhatna jobbat. Mondjuk olyat, aki rendesen dolgozik, fizetésért, és az anyja már nem él. 200%-os nyereség, egyből nem lenne depressziós.