Boldogságnak az számít ha van párod és gyerekeid? Egyedül sose lehet boldognak lenni?

A ház, gyerek, párkapcsolat minden csak nem boldogság. Én mindig kicsit lenéztem azokat az embereket, akiknek csak ennyi céljuk van az életben.

Aki nem tud magától boldog lenni, külső dolgokban keresi a boldogsága forrását az nem lesz boldog akkor sem, ha ezek megvannak neki. Az ember vagy boldog vagy nem, de ez nem külső dolgoktól függ.

Téged pedig azért vernek át, mert megtehetik veled. Nulla önbecsülésed van, ha pedig te nem értékeled önmagad akkor más sem fog soha. De ezen nem fog változtatni se a párkapcsolat, se a gyerek.

Lehet egyedül is annak lenni, igaz ahhoz született művésznek kell lenned és teljesen ignorálnod kell az EGÉSZ társadalom "Há' má' mé' é'sz így mán'" stílusát és az állandó csesztetést, akár kormányzati ("Családok éve 2018" és társai), akár átlagember szinten "mer' így má' nem lehet bóúdog valaki else hiszem jajj". Pedig de.

Persze ha van egy párod az jó, ha jól megvagytok, az megfűszerezi az életed főzelékét, de a gyerekvállalás szerintem kicsit sem boldogító - bár sosem próbálnám ki, hogy ezt ellenőrizzem, de nem. Az a jó, ha ez a társad olyan mint te, vagy úgy különbözik tőled, hogy jótékony hatással vagytok egymásra és még a céljaitokban is segítitek egymást - ez szép dolog.

De először magadban kell megtalálni a boldogságot. Addig mással se fog menni, az csak illúzió lesz. "Magadban és ne magad körül keresd az erőt"

Nekem személy szerint hányingerem van azoktól, akik azt tolják mások arcába, hogy "a gyerek" jelenti a boldogságot, meg az élet értelmét.

Én a saját életemet nagyon üresnek érezném, ha "csak" ennyiről szólna az életem. Szerintem a tágabb család (szülők, testvérek, nagyszülők), egy szuper karrier, különleges utazások, egy remek baráti társaság, de még egy hétvégi kiruccanás is része a boldogságnak.

Az az élet nagyon fásult, amiben csak a gyerek, meg a férj van.

[link]

De, a nők gyerekek és férj nélkül boldogabbak.

Várj... szóval azt gondolod az a sikeres aki szül 1-2-3 gyereket???? :D

Hatalmas életcél mondhatom.

Az egyik közeli ismerősöm 24 éves 2 gyereke van. Apuci lelépett a francba, ő segélyből neveli a kölykeit. A csaj írni olvasni alig tud, IQ negatív. Baxxni meg szülni minden ostoba tud.

Tényleg ez lenne a boldogság!???

> De, a nők gyerekek és férj nélkül boldogabbak.

> www.theguardian.com

'nuff said.

A boldogság nem egy állapot, hanem folyamat.:)

Ha én folyamatosan hazugsággal, manipulációval és játszmázással találkozom az életemben az azért lehet, mert potenciálisan alkalmas vagyok az áldozatiságra, vagy én magam is ilyen vagyok, ezért ilyen emberek közé keverem magam.

Ha szeretnél állapotváltozást elérni, akkor célszerű a felelősség felvállalásával kezdeni, hogy megkezdődhessen az önismereti munka, amiben felismerődhetnek azok a szakaszok egy ismerkedési folyamatban, ahol áldozatot csinálsz magadból.

Ha mindig ugyanazt csinálod, akkor mindig ugyanarra számíthatsz.

Az áldozattípusú embereket alapvetően jellemzi egyfajta projekciós hajlam, mikor az illuzórikus ideálképek kivetítése miatt a valóság nem kerül felismerésre és elfojtódik, ebből logikusan következően megjelenik a csalódás, ami a valóság és az illúziók ütközését jelenti.

Persze nem csak is ez lehet a folyamat, az átverhetőség mögött gyakran lehet önfeladó személyiségtípust is találni, aki nem tiszteli és szereti saját magát és ezáltal belehelyezkedik az önkéntes lábtörlő szerepébe.

Azt lenne célszerű tudatosan megvizsgálni, hogy miért lehetsz te ilyen áldozat.

Apukáddal, anyukáddal való kapcsolatod?