Volt már kórházban a párotok?

Bármilyen családtag betegsége kikészíti az embert

Na jól is néznénk ki, ha nem lehetne felklni infúzió mellett.... 1. szól a nővérnek, lezárja a branült és mehet, 2 létezik az a lehetőség, hpgy viszi magával a zsákot...

Én és néhány idősebb csaladtagom is volt kórházban. Általában az első nap van a legnagyobb riadalom(max, még ha halállal végződik egy ilyen alkalom).

#2 sajnos sok helyen ez nem opció. Akkor se, ha a beteg állapota amúgy engedné, hogy felkeljen

Nekem úgy tűnik, hogy ő a beteg, te meg magadat sajnálgatod. A férjem kétszer volt rákos, hónapokig tartó kemóval, na az kemény volt. De eszembe sem jutott nyávogni miatta. A lányom 4 hónaposan volt korházban, 2 napig fel sem tudták ébreszteni, napokig 2 óránként fejtem le tejet, hogyha majd magához tér, tudjam tovább szoptatni. A beteg embereknek segítség, bíztatás kell, nem önsajnálat. Mi a rák alatt is rengeteget nevettünk, viccelődtünk a kopaszságán, hogy csupasz volt az egész teste, hogy csak tejbepapit tudott enni, meg hogy milyen jó, hogy minden nap a rákközpontban vagyunk, mert ott ingyen adnak kávét.