Ez lenne a női ösztön?

Nos az előző kettő elég haszontalan válasz volt szerintem.

Igen szerintem a legtöbb nőben feljönnek ezek a dolgok. Én akkor szoktam nagyon vágyni rá ha babázó vagy terhes nők között vagyok pár órát. Utána van hogy 1-2 nap is kell míg túl jutok az én most gyereket akarok fázison. s vannak ilyen pár napos-hetes időszakok is minden évben mikor a szervezetem megpróbál meggyőzni hogy nekem nagyon kell egy gyerek.

Szerintem a test tudja mikor lenne a legalkalmasabb és ilyenkor jelez. Ezt vehetjük egyfajta ösztönnek is de hogy megnyugtassam az előttem szólókat azért messze nem leküzdhetetlen a vágy.

Én is ugyanígy vagyok, veled egyidősen. Azzal a különbséggel, hogy jobban vágyok arra, hogy a gyerekemnek jó legyen, minthogy legyen gyerekem.

Mivel apát valószínűleg nem fogok időben találni (tudom, van rá 7-8 évem), mert a házasság a legtöbb férfinek szitokszó és még normális komoly kapcsolatot is kb lehetetlen kialakítani (ami volt, ott én voltam mindig a stabilabb és a kiegyensúlyozottabb, ebből meg így nem kérek), valószínűleg az lesz, hogy összeszedem az anyagiakat, aztán belevágok egyedül egy babaprojektbe, mert ha már a menyasszonyságot és a feleségséget elvehetik tőlem ezek a modern felfogású csapongó, önző szutykok, a gyerekvállalás lehetőségét és az anyaságot ne.

Tudom, hogy kell a picinek apaminta és férfi a családba, de inkább ne legyen, minthogy valami szar legyen, akinek ugyanúgy én leszek az anyja, meg aki akkor lép le vagy kúr félre, mikor már én és a pici is kötődünk hozzá és számítunk rá.

Talán, de szerintem inkább a társadalomhoz való idomulás. Egy csomó fiatal lánytól hallom, hogy szomorkodnak, ha 20 évesen még nem szültek és nem házasok. Általában ezek a lányok folyamatosan másokhoz (pl. szebb barátnő) hasonlítgatják magukat.

#5: Apát valószínűleg azért nem fogsz találni, mert a férfiakat láthatóan nem igazán ismered és rengeteg benned az előítélet. A gyerekvállalással tényleg várj még, van már elég ilyen szinten nevelt gyerek.

Nem hiszem, hogy van "női ösztön". Szaporodási van.

Nekem csak cuki, csendes, jól nevelt gyerekek körül van ilyenem, vagy okos kisiskolások körül, hogy nekem is ilyen okos lenne. De vágynak sem tudom nevezni, mert ha belegondolok, hogy egy fejezetet nem tudok elolvasni, mert folyamat ott van valaki, aki képtelen ellátni magát, agyfszt kapok.

31/N

Lehet, gondolom valami hormonális játék, mert néha én is arra gondolok, hogy szívesen szülnék a páromnak és milyen irgalmatlanul aranyos lenne, ahogy fog egy pici babát, aki a miénk, és úristen.

Aztán belegondolok, hogy valszeg elhagyna, még ha nem is tudja, mert nem apa típus, én meg nem vagyok anya típus, és nem hiszem, hogy lesz gyerekünk, és pitsába az egésszel. :D

6:

Nem, csak nyitsd ki a kis szemed és nézz körül, milyen férjek és apák vannak. Egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan házasság van, ami anélkül is működik, hogy a férfi papucs lenne, a nő meg a gatyát hordja. Erre nem vágyom. A többiben meg kb 10% kivételével egy megbízhatatlan/hűtlen féreg a férfi, vagy el sem veszi a nőt, vagy el sem akar köteleződni, mert ő meg a nagy kalandjai. 20-30 évesen még nagyon nagy a szájuk és verik a mellüket, hogy milyen izgalmas és zsúfolt az életük, tele melóval meg bulival, minek ide egy társ meg gyerek, csak a gond van vele. 40 évesen meg pislog és kapálózik a nagy kiégettségben és egyedüllétben, akkor meg már kell a fenének.

Olyan férfit keresek, aki akar és tud is családot vállalni. Normálisan, ráadásul. Erre kicsi az esély, ezért készülök fel arra, hogy mi lesz, ha nem lesz. 28-30 évesen anya leszek, ha lesz, aki apa legyen mellém, ha nem. Nehogymár kötődészavaros, felelősségvállalásra és a valagukon elmaradásra képtelen idióták miatt ne haladjak az életemmel és ne legyen családom, bsszameg!