Miért sértő a nőknek a "hátország" szerep?

#35

nem tudom ki vagy, nem olvastam egy hozzászólásodat se és másét se, csak a kérdezőét.

És a szeretője majd főz rá?

TE szereted ezt csinálni, és lenézed, aki nem olyan, mint te.

Meg milyen kapcsolat az, ahol azért teszek meg valamit a másikért, mert félek, hogy elhagy, nem azért, mert szeretem.

1. Elméletben nagyon jól hangzik ez a "feleségek, engedelmeskedjetek férjeiteknek" meg a "férjek, szeressétek feleségeteket, mint a saját testeteket", de a valóságban nagyon sok férfi visszaélt a családfői szerepével (fizikai, lelki terror, megcsalás), és ahogy itt is leírták, ha a nő arra teszi fel az életét, hogy támogassa a férjét és a férje elhagyja, csupasz sggel marad a világban

2. Ha a természet vagy Isten vagy ahogy hívni akarjátok azt akarta volna, hogy a nő kizárólag hátország legyen, a nőknek nem lenne tehetségük se a sportban, se a művészethez, se a tudományokhoz

3. Teljesen természetes, emberi tulajdonság, hogy az ember (férfi és nő) vágyik a sikerélményre és az önmegvalósításra (ahogy a Maslow-piramisban is szerepel). Ha a férfi tudja, hogy a hátország-szerep neki megalázó, hogyan várhatja el, hogy a felesége élvezze ezt a szerepet?

4. A feminizmus arról szól, hogy az embereket ne kollektivizáljuk aszerint, hogy mi van a lába között, és tudomásul kell venni, hogy nem vagyunk egyformák. Vannak introvertált, családcentrikus nők, akik inkább otthon maradnának és gyereket nevelnének, és vannak olyanok, akik ebbe belebolondulnának. Ahogy vannak/és voltak gyenge, de rendes fériak is, akiket mindig tologatni kellett előre, és irányítani. Vagy csak szimplán nem ambíciózusak. Pl. az én volt barátom nem volt ambíciózus, én viszont annak tartom magamat. Én ezt elfogadtam, nem piszkáltam, nem néztem le, csak annyit vártam el, hogy dolgozzon becsületesen és keményen illetve támogasson a céljaimban. Ebből az lett, hogy mindenben kompenzálni akart, állandóan meg akarta mutatni, hogy ő mennyivel jobb, okosabb, és kompetensebb nálam.

5. SZÁMOS irodalmi alkotás született a 18-19. században azzal a témával, hogy a középosztálybeli nők (akik egész életükben csak regényeket olvastak meg koldusoknak vittek ennivalót meg irányították a cselédeket meg fogadónapokat tartottak) mennyire feleslegesnek és kiszolgáltatottnak érezték magukat a házasságukban.

6. A "nő, mint hátország" csak 20. század hülyesége. A munkásosztálybeli nőknek ugyanúgy kellett dolgozniuk gyárakban, uraságoknál, tanítani, mert nem engedhettek meg maguknak egy háztartásbeli nőt. A parasztságban igaz, hogy otthon volt a nő, de ott ő végezte az összes ház körüli munkát, még a gépesítés előtt, és azért az sokkal nehezebb volt, mint most. A középosztály és nemesi réteg volt az, ahol a nő egész nap a sggét vakarta, és ennek inkább presztízs kérdése volt, mintsem praktikus kérdése. Azok a nők nem végeztek házimunkát, a gyerekeiket dadusok nevelték, kb. mást se csináltak, csak gyereket szültek még szép ruhákban jártak. Nem csoda, hogy néhányan belebolondultak.

7. Magyarország nem egykeresős családokra épült, egyrészt a szocializmusban mindenkinek dolgozni kellett, másrészt nem lehet egy kenyérkeresővel megélni.