Elitélendő, ha 18 éves fiúként csak szexkapcsolataim vannak?

Nem, 65-ös, nincs igazad. Nem lehet ilyen egysíkúan kezelni ezt a kérdést. Szeretjük ugyan elfelejteni, hogy vannak evolúciós törvényszerűségek, és szeretjük elfelejteni, hogy ezek még ugyanúgy érvényesek ránk, mint amikor lemásztunk a fáról. A szex alapvető célja az utódnemzés. Ebből a szemszögből pedig igenis megvan mindkét nemnek a "dolga". Feladata, célja, hívhatjuk akárhogy. A hím dolga az, hogy az élete árán is továbbjuttassa a saját génjeit. Nem szomszéd Jóskáét, nem a sarki fűszeresét, hanem a sajátját. Ezt két módon érheti el. Vagy számolatlanul szórja a magjait, remélve, hogy a nagy számok törvénye érelmében valaki más felneveli a porontyát, vagy megállapodik egy nő mellett, és vigyáz rá, hogy csakis őáltala termékenyüljön meg.

A nőnek is az a dolga, hogy az ő génjei jussanak tovább. De nem akárkiével keveredve!!!! Csak azéval, aki a legjobb. Aki a legalkalmasabb. Aki szerelembe tudja őt ejteni, mert olyan géneket hordoz, és olyan férfivá vált, aki képes erre. Aki életre való, és aki mellett biztonsággal fel tudja nevelni az utódait.

Az, hogy az ember élvezetté nemesítette a szexet, ezeken az alapvető célokon és törvényszerűségeken mit sem változtat.

"az ember célja nem a sikeres szaporodás, hanem a sikeres párkapcsolat, amiben felnevelheti a gyerekét, és nem utolsó sorban ő is jól érzi magát. Ehhez kevés a legnagyobb testű hím kiválasztása."

Ugyanarról beszélünk, 77-es. A szaporodás ugyanis akkor tekinthető sikeresnek, amikor az utód eléri az önálló életre és a reprodukcióra alkalmas életkort. Ez az embernél cirka 12 éves korra tehető. Tehát addig mindenképpen együtt kell maradnia a párnak, hogy az utódnemzés sikeres legyen. S mivel szinte kizárt, hogy ezalatt a év alatt ne szülessen legalább mégy egy gyermek, s annak a éve alatt még egy, megy még egy, belátható, hogy gyakorlatilag egy életre szóló kapcsolatról, házasságról beszélünk.

A példád egyébként nem helytálló. A nőstény macska ugyanis a környék valamennyi bakját felveszi, és párzásonként csak egy, esetleg kettő petesejt termékenyül meg. A nagy számok törvényével biztosítja be magát, hogy valamelyik utóda megfelelő génekkel szülessen. Ezért is van az, hogy a hím macska, ha megtalálja az almot, megöli a kicsinyeket. Hogy ne a Jóska, vagy a sarki fűszeres bakmacskájának a génjei jussanak tovább, hanem csak az övéi.

De mivel te nő vagy, és nektek fontos, hogy a tiétek legyen az utolsó szó, mondj valamit, és ígérem, nem fogom megcáfolni.

"A 15 évesen átélt szerelem pedig pontosan megegyezik azzal az érzéssel, amit most is érzek a feleségem iránt."

Janikám, hadd mondjam, hogy cö-cö! :-))

Ha voltál szerelmes, akkor nyilván emlékszel rá, hogy milyen érzés. Nem tudsz magadról, csak lézengsz a világban. Fogalmad sincs, hogyan éled túl az iskoláig tartó forgalmat, nem tudsz enni, nem iszol, nem alszol, gyakorlatilag folyamatos életveszélyben vagy. Ennek tükrében is azt állítod, hgy most is ugyanazt éled át? Mert én nem. Nálam ez egy letisztult "vegytiszta szerelem", szemben az igazi "utódnemző szerelemmel", amiben minden zagyva, zavaros, átláthatatlan.

A legjobban a hegesztéshez tudnám hasonlítani. Amíg tart a munkafolyamat, a nagy lángtól a nagy hőtől, izzástól nem látod, hogy mennyire erős a kötés. Csak amikor kihűlt a munkadarab, lepattogott róla minden salak, és minden fölösleges kiálló részt lecsiszoltál róla, csak akkor látod, hogy mennyire forrt egybe az addig két különálló darab. Csak akkor látod, mennyire erős a kötés.