Miért viselkednek így a nők, akik olyan társat választanak, akinek már van gyereke mástól?

#30

Azért az EQ kifejezéssel bánjunk óvatosan, mert nem azért nem működik bizonyos embereknél a mozaikcsalád, mert alacsony az EQ, hanem mert ilyenek vagyunk. Igen, magamról (is) beszélek, ezért vagyok kicsit megsértve :) Valaki bőszen nevelgeti az "idegen" gyerekeket, más emberek pedig nem tudják elfogadni. Az EQ ahhoz kell, hogy ezt belássuk. Én tudom magamról, hogy nem tudnám elfogadni a párom gyerekeit, csak ideig-óráig, így nem várom meg, hogy kirobbanjon belőlem az igazi arcom, és látványosan kivételezzek a saját gyerekeimmel... De ettől még nem leszek gyenge vagy alacsony érzelmi intelligenciájú. Csak más.

Elvált, gyermekes nő vagyok, amikor társat kerestem, kifejezetten elvált, gyerekes férfiakkal ismerkedtem volna szívesen (akár olyannal is, aki egyedül neveli a gyermekét). Magamat alkalmasnak éreztem erre a feladatra, tudom szeretni más gyerekét is, még ha nem is ugyanúgy, mint a sajátomat, de szerintem minden helyzet kezelhető. A környezetemben is látok nagyon pozitív példákat, amikor az új társ tökéletesen megoldja a helyzetet, hogy vannak közös gyerekek, és van a férfi előző házasságából származó is.

Az én esetemben aztán a sors úgy hozta, hogy gyermektelen férfival kerültem össze. Igen, vannak súrlódások néha, de érzelmileg érett, felnőtt emberek vagyunk, meg tudjuk oldani őket. Én ezt sokkal kisebb problémának érzem, mint mondjuk egy problémás anyóst.

Az anyóst is verni kell, azt még a rendőr is megérti.

Biztos ismeritek a viccet: anyós sírva hívja a rendőrséget, hogy megverte a veje.

A rendőr kimegy s közli a férfivel:

- Én teljes mértékben megértem az indokait, de maga is értse meg, csak a hatóság büntethet, maga nem.

- Akkor büntesse maga.

Rendőr vállat von, előveszi a gumibotját, rácsap vele egy egy hatalmasat az anyósra, majd még egyet, majd még egyet...