Menjek pszichológushoz, vagy mi tudna segìteni rajtam?

"Neki nincsenek érzelmei, egy utolsó szörnyeteg, egy beteg ember."

De azért 4 évet lehúztál emellett az érzéketlen utolsó szörnyeteg mellett. És gyanítom, még 20-at simán lehúztál volna, ha nem dob ki.

De persze, ezek után másokkal lettél bizalmatlan. Azokkal, akikre számíthatsz. Undorodsz mindenki közelségétől, aki szeret. De azért egy undorító szörnyetegnek széttetted a lábad 4 éven át.

Igen, mindenféleképp pszichológushoz kéne menned, mert nagyfokú abnormalitásra vall a viselkedésed.

Az 1-es és 2-es válaszoló szégyellje magát,jól megaszontátok így kora reggel, barmok.

Kérdező!

Mikor történt a szakítás?

Mennyire tartod hibásnak magad?

Szerintem nem kell egyből pszichológushoz rohanni, ha nem tudod magad feldolgozni később sem,akkor igen.

Pedig az 1-es válaszoló rátapintott a fájó igazságra. Ettől nem lesz ő barom, pusztán őszinte.

Tényleg kéne egy pszichológus, aki helyreteszi a dolgokat, láthatóan elég nagy zavar van még a kérdezőben. Beleesett abba a csapdába, amibe sokan mások is, és talán a Stockholm-szindróma is befigyel kissé.

A magnézium ilyenkor nem segít, a nyugtató is csak ideig-óráig, most arra van szükséged, hogy valaki komolyan rendet rakjon a fejedben.

Mi van gyökerek? Miért lettem lepontozva?

Ti itt mazochizmusról beszéltek,elárulnám,ilyen esetben a fogalom nem létezik.

Honnan tudjátok a Kérdezőnek a körülményeit, múltját?

Lehet nehéz gyerekkora, érhette bármilyen trauma, aminek következtében mentális gondjai lehettek.

Sőt,azt is elmondanám, lelkileg kiegyensúlyozott, normális önbecsülésű ember is kerülhet bántalmazó kapcsolatba.

Előző válaszolók,gondolom valami ribi átvert benneteket korábban, az enyhe nőgyűlöletet nem itt kellene kiélni, meg a múltból adódó frusztrációt sem.

3-mas voltam.

#5

Feküdj vissza aludni!;)

#5 valószínű azért lettél lepontozva, mert a kérdező egy tipikusan olyan nő, aki látványosan mindenki másban keresi a hibát ilyenkor, ő lett most a világszenvedése, mindenkinek őt kell sajnálni, és valószínű egyel növekedett a férfigyűlölők népes tábora.

Így ír a volt párjáról, hogy beteg ember, akkor minek szenved? Örüljön neki inkább, hogy lelépett.

Komoly mentális problémák vannak itt.

#7

nyilván nem egyszerű a helyzet,de nagyon kevés konkrétumot írt a Kérdező.

Meg is kérdeztem tőle, mennyire tartja hibásnak magát!?

Valószínű, szakember lesz a vége.

Csupán annyit mondtam,nem kell egyből oda rohanni, ettől függetlenül én hiszek a pszichológiában.

"Úgy érzem,hogy soha nem fogom tudni feldolgozni."

Igazából rajtad múlik, hogy fel tudod-e dolgozni, illetve mennyi idő alatt, és az is, hogy az első "trauma" után előbb-utóbb szembe tudsz-e majd nézni őszintén azzal a ténnyel, hogy azért, hogy most ilyen lelkiállapotban vagy, milyen mértékig felelős az a másik ember, aki az általad leírtak alapján "ocsmány módon viselkedett veled a kapcsolat alatt is", akinek szerinted "nincsenek érzelmei, egy utolsó szörnyeteg, egy beteg ember", és milyen mértékig vagy felelős te magad abból kifolyólag, hogy mindezek ellenére négy éven keresztül önként vele maradtál.

Most érdemes lenne megpróbálnod összeszedni magadat, amennyire lehet, lekötnöd magad valami figyelemelterelő tevékenységgel a nap minél nagyobb részében, többek között mozogni, sportolni, kirándulni, bármit, amitől fizikailag kifáradsz, hogy utána legalább aludni és pihenni tudjál valamennyit, illetve az otthon magadba zuhanás helyett minél többet kimozdulni otthonról.

Másrészt szerintem ne lovald bele magadat abba, hogy "beteg ember lettél". Nem a világnak lett vége, meg a te jövődnek, hanem egy olyan kapcsolatodnak, amit te magad jellemeztél enyhén szólva pocséknak.

Egy jó pszichológus pedig biztosan tud segíteni abban, hogy feltárjátok annak az okait, hogy miért maradnál benne négy évig egy ilyen kapcsolatban, segíthet feldolgozni a történteket, illetve dolgozni az egészséges önbecsüléseden, önértékeléseden és önbizalmadon, többek között azért is, hogy ne ugyanezt a mintát és áldozat szerepet működtesd a következő kapcsolatodban.

Segíteni, támogatni, terelgetni tud egy terapeuta, de a feladat alapvetően a tiéd, ugyanúgy, mint a saját életedért vállalt felelősség.

Nagyon sok ember tapasztalata, hogy utólag, kellő idő távlatából visszanézve belátják, hogy akárhogy szenvedtek egy bizonyos élethelyzetben, igazából kellett nekik az a bizonyos "pofon" az élettől ahhoz, hogy szembenézzenek azzal, hogy a saját érdekükben valamin változtatniuk kell az életükben, hozzáállásukban, és sokaknak sikerül a lelki, pszichés szétcsúszás helyett megerősödve kikerülni egy olyan szituációból, esetleg akár krízishelyzetből, amit akkor sorscsapásnak fognak fel.

Én azt kívánom neked, hogy ez neked is sikerüljön!