Utálom a nőket. Lehet még barátnőm?

"36-ostól kérdeznék pár dolgot."

Igaz nem nekem szólt a komment, de hol itt a kérdés? Ez csak önsajnáltató szöveg.

Találkoztam már jó pár válaszoddal, és te is mindig szidod a nőket orrba-szájba, közben meg nem CSAK ők tehetnek arról, hogy neked ilyen az életed.

52-es.

Tehát ha leírom az életem főbb mozzanatait,amiből már azért lehet következtetni bizonyos dolgokra,és nem tudsz belekötni,akkor az már önsajnáltató szöveg szerinted.Pedig csak leírtam nagyjából mik történtek velem,mondhatni kész tényeket írtam le.

Azt viszont nem,hogy miért nem tudsz értelmezni is egy szöveget,miért csak azt akarod belelátni amit a fejedben kitalálsz rá.És miért nem tudsz egy picit is empatikus lenni... :)

#53

Tudok empatikus lenni, csak az ilyenekkel nem, mint te, akik ócsárolják a lányokat, hogy ilyen meg olyan felszínesek, el vannak szállva maguktól stb. Nem mondom, tényleg vannak ilyenek sajnos, de nem mindenki, te viszont általánosságban leszólod őket az összes kommentedben és úgy állítod be, hogy téged meg sajnálni kell. A pasik között is vannak ugyanolyan "rosszak" és aljasok, mint a lányok között.

És sajnálom, hogy neked ilyen élet jutott, az egész élet egy igazságtalanság.. én is eltudnék képzelni magamnak sokkal jobbat, de ez van, ezt kell szeretni. Hidd el, hogy nem csak te vagy egyedül így ezzel. És a lányok között is vannak, akik a kutyának sem kellenek. Remélem majd egyszer sikerül "kitörnöd" ebből a "rosszból".

Tovább nem rontom itt a levegőt, szép napot mindenkinek :)

kedves #50-es 23f

egy bizonyos szintig igazad van. Olyan 15 éves korig. Mert akármit is látsz magad körül tudnod kell, h ma Mo-n a családok nagy része igen beteg. Nagyon sokan semmilyen v rossz példákat hozunk otthonról. Én is tudnék dolgokat itt felsorakoztatni, de nem teszem, mert most nem ez a lényeg. A lényeg az, h egy bizonyos korban a saját kudarcaidért el kell kezdened felelősséget vállalni saját magad. Mert a felnőtté válás egy nagyon fontos momentuma ez. H a saját életünkért mi magunk vagyunk felelősek. Ahogy a kudarcainkért, csalódásainkért is.

Nem a másik nem, nem a társadalom, nem a szomszéd néni, nem Őszibarack Obama.

Mi magunk.

55-ös.

Na látod végre tudtál egy normális kommentet is írni,csak egy picit rá kellett mutatnom a dologra.Félig meddig igazad van,és én be is ismerem,de azért a felszínesség keményen a javukra írható,én elhiszem hogy van sok férfiból is ilyen,de erről én nem tehetek.Azt viszont sosem értettem,hogy én mindenkivel kedves és segítőkész vagyok és voltam is.

Az a mondás sem igaz,hogy "mindenki annyit kap vissza,amennyit adott." Egész életemben próbáltam segíteni másokon,de rajtam szinte soha senki nem segített ha kellett valami.(családomon kívül értem persze ezt).

Költőnő

Neked is félig van igazad,mert ha elolvastad amit írtam,azért látszik hogy nagyon sok dologért,ami rajtam kívülálló ok,nem tehetek róla.Hogy milyen genetikával születtem,hogy milyen családba születtem,vagy milyen emberekkel hozott össze a sors éppen...

Éppen ezért is nőtt be elég későn a fejem lágya,mióta egyetemre járok,azóta kezdtem kicsit nyitottabb lenni az emberek felé,és akkor is komolyodott meg a felfogásom is igazán.Csak most meg én már nem tudom értékelni azt,amit a korombeliek,hogy berúgni minden hétvégén,és milyen vicces stb. Nekem ez nem pálya,még viccesnek sem találom,viszont a többség pontosan ezeket tartja fontosnak ebben a korban.Én ezzel soha nem tudtam azonosulni,mert számomra ez inkább szánalmas,mint vicces vagy izgalmas...

Ezért sem találom nagyon a helyem a világban sem,mert ezek számomra inkább szánalmasak...