Csak szerintem szánalmas ez a gondolkodásmód?

Még mindig nem az a baj veletek, hogy rondák vagytok, hanem az, hogy hülyék.

Nyugi van rondaságok :3

Ez társadalmi kérdés. A mai világban, a média, az újságok meg a többi szép férfiakat és nőket ábrázolnak. És igyekeznek ráerősíteni erre, hogy mindenki megvegye a sok kencét meg a ruhát meg a mittudomén mit, hogy szép legyen és megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. A Natgeon- a tabu című sorozatban ezt elég jól bemutatták. Van egy idea, egy kép, amit ezek az üzletek sulykolnak a világba, hogy így nézzél ki és akkor szeretni fognak, ha nem így nézel ki, akkor meg nem fognak szeretni. Statisztika is készült arról, hogy azok az emberek, akiket szépnek tartanak, azok könnyebben kapnak munkát és többet is keresnek, mint azok, akiket nem (bár ez csak az USA-ban készült, nem tudom, hogy más országokban hogy van). Minden ilyen magazin meg egyéb címoldalán szép nők és férfiak, feszes bőrrel. És a nép azt látja, hogy ez az érvényesülésnek egy igen fontos módja és törekedni fognak arra, hogy ők is ehhez tartozzanak, vagy tartozónak érezzék magukat. Akiket meg csúnyának tartanak, legyenek bármilyen jó emberek, okosak, intelligensek, azokat fenntartásokkal fogják kezelni, mert a jelenlegi, nyugati társadalmi modell ilyen. Főleg a nép mentálhigéniájában magát etalonnak tartó USA-ban. Egy érdekes jelenség volt az, amit tavaly láttam az Indian Wells-i WTA tornán. Jött Carla Suarez Navarro, aki hát nem szép. És még van egy olyan idegesítő szokása, hogy néha nyalja magát mérkőzés közben, ami még jobban nézhetetlenné teszi a meccseit. Kivonult, mutatták a fejét és a közönség igen csak gyér tapsot adott neki. Utána kijött az ellenfele, Maria Yuryevna Sharapova, aki egy szép nő. Ő hatalmas tapsot kapott. Őt jobban szeretik, és nem csak azért, mert ő annyival jobb teniszező, hanem mert kellemesebb a látványa, és ez tény. És ez nem arról szól, hogy az, akit mi rondának vagy csúnyának tartunk, az butább vagy kevesebbet ér mint mi. Hanem arról, hogy azok az emberek, akiket a társadalom szépnek tart, azok könnyebben tudnak érvényesülni, könnyebben tudnak barátkozni, párkapcsolatot létesíteni, jobban elfogadja őket a környezetük. Ugyanakkor ez nem jelentheti azt, hogy a szépek lenézik és megvetik a csúnyákat, a csúnyák meg gyűlölik a szépeket ugyanezért. Ezt sulykolja beléd ma a tömegmédia, ha lány vagy, legyél gyönyörű, és dögleni fognak érted a pasik, ha pasi vagy akkor legyél férfiideál, izmos, sportos, jó modorú és akkor zabálni fognak a nők. És vannak olyanok, akik ebből a képből kiesnek. Az idealizált nyugati társadalom jelenleg így működik. Régen az a nő számított szépnek, aki duci volt, vagy dagi. Mert az akkori társadalmi gondolkodás úgy tartotta, hogy termékeny és egészséges és könnyebben tud egészséges utódokat szülni. De a társadalmi és főleg gazdasági változások, amelyek lehetővé tették, hogy már ne kelljen megölnünk egymást a kajáért ezt a képet eltolták. Régen amikor kevés volt az élelem és az élet ebből fakadóan nehezebb volt, akkor a duci embereket irigyelték, mert azt gondolták, hogy ő egészségesen tud enni és rendszeresen. Ma van élelem tehát ez a kép már nem érvényes. Mára ez a kép átalakult a szép, egészséges és sikeres ember képévé. Mivel ma már tudjuk, hogy a kövérség élettani szempontból nem a legjobb jelenség. És ki ne akarna szép, sikeres és egészséges lenni. Ez sajnos igen nagyban a média hibája, ami előtolja a testi szépséget és azt mondja, hogy ha te szép vagy, akkor minden jobb és közben perifériára szorítja azoknak az embereknek a tömegeit, akik külső adottságai nem felelnek meg ennek a képnek. Nekem volt egy osztálytársam gimiben, egy félénk fiú, kapa fogakkal és kicsit elálló fülekkel. Persze azt én nem mondom, hogy én vagyok a legszebb lány a világon, de én elég szépnek tartom magam, lehet hogy ez egoistán hangzik most így. Na mind egy, én kedveltem azt a srácot, okos volt és kedves, és rajtam kívül senki nem barátkozott vele a kinézete miatt. Egy ideig én se. De mindenki megérdemel egy barátot, és én haverkodtam vele és kiderült, hogy egy értékes ember. A többi kis plázacica osztálytársam pedig ott mondogatta, hogy miért barátkozok lúzerekkel. Erről szól a történet ma. Aki ma a társadalmi elvárások szerint csúnya, annak kétszer annyit kell dolgoznia ugyanazért, mint annak aki nem csúnya. Jelenleg ilyen világot élünk.