Éjszakai, bújkálós meztelenkedési vágyam mitől lehet?

Sziasztok! Tiszaújvárosi 18 éves srác vagyok. Körülbelül egy éve-miután egyik haverom elmesélte, hogy a szabadban hol és hogy milyen izgalmas volt a barátnőjével szexelni-elkezdte mozgatni a fantáziámat a szabadtéri meztelenkedés. Azt tudni, kell, hogy ha egyedül voltam itthon is szülők nélkül, rendre mindig ruha nélkül voltam a házban. Aztán egyik éjszaka azt mondtam a szüleimnek, hogy elmegyek szórakozni kicsit. Helyette azt a helyet látogattam meg, amiről a haver mesélt. Legalább két óráig bolyongtam, hogy biztos nem jön-e senki, annyira paráztam. De aztán levetkőztem és nagyon tetszett. Nem is ez a lényeg. Inkább az, hogy az elmúlt egy év alatt teljesen a rabjává tett ez az élmény és egyre erősödik. Mostmár ott tartok, hogy minden pénteken azt hazudom, hogy discoba megyek, a haveroknak meg azt, hogy nincs kedvem bulizni és minden pénteken meztelenkedni járok. A baj ott kezdődik, hogy ott tart már ez az egész, hogy minden héten túrkálóból, vagy ebayről veszek pólót, rövidnadrágot, meg vmi papucsot a lehető legolcsóbban, megvárom amíg itthon mindenki elalszik, felveszem a ruhákat és kisétálok a város szélére. Illetve a várostáblán túl az első távolsági buszmegállóig. Ott a buszmegálló mögött bemegyek az árokba, levetkőzöm és öngyújtóval elégetem a vékony, használt ruhaneműket. :S

És úgy próbálok gyalog meztelenül hazajutni, hogy ne lásson meg senki. Árkokban fekve, ha jön egy-egy éjszakai autós. Bokrokban bújkálva, ha szórakozó fiúk,lányok jönnek-mennek. Nagyobb szemetesek, konténerek, parkoló autók mögé rejtőzve, ha úgy adódik a helyzet,stb. Ráadásul a házunk környékén elég jó a közvilágítás is. És a távolság a buszmegállótól a házunkig km-ben számolható. És már 5 alkalommal megláttak az elmúlt pár hónapban. :( Amit én nem akarok. 2-3 fős csoport buliba menet, hajnalban kutyáját sétáltató öregasszony. És mindenki rámszólt, hogy mi a fenét csinálok? Ilyenkor annyira megijedek, hogy elkezdek rohanni az ellenkező irányba, ameddig biztonságba nem érzem magam vhol az út menti árokban, vagy egy bokorban, vhol. Volt, hogy emiatt átrohantam a főúton és pont arra jött egy autós, aki rámdudált,stb. Élvezni nagyon élvezem ezt de tarthatatlan. Valami tanács, hogy hogy tudnám ezt elnyomni magamban? Szülőkhöz nyílván nem fordulnék. Sem pszichológus tanácsához. El sem merném nekik mondani a sztorimat. Mitől alakul ki az a vágy, hogy valaki telejsen kiszolgáltatott állapotba akarjon kerülni? Félek, hogy feljelentenek, vagy ha vki meglát, nem engedi, hogy elfussak. Vagy, hogy szüleim úgy látnak meg, hogy meztelenül lépek be a bejárati ajtón. Vagy a legrosszabb, hogy esetleg rendőrök visznek haza csupaszon. :( Mit tehetnék? Egyelőre nem bírom abbahagyni. :((