Mit gondoltok az erdőben való meztelenkedési szenvedélyemről?

Hiába kerestem rá interneten, hátha van valakinek hasonló szenvedélye, vagy hogy egyáltalán bármilyen körben létezik-e ez a dolog, de nem találtam semmi hasonlót. Már évek óta kialakult nálam az a mánia, hogy imádok kijárni ide a Bükk hegységbe és miután leparkoltam az autót, és az úttól számítva legalább 100-150 méterre besétáltam az erdőbe, teljesen meztelenre vetkőzöm, minden cuccomat egy fa tövében hagyom(ruháim, cipőm, telefonom, kocsikulcs)-de nem túra útvonal mentén-és meztelenül elindulok lineárisan tovább a fák között, amerre nincs kitaposott ösvény. Ez nem magamutogatás. A cél az, hogy minél messzebb kerüljek attól a fától, ahol levetkőztem. És minél jobban kisozlgáltatva érezzem magam azzal az intenzív izgulás érzéssel egybekötve, hogy esetleg valaki megláthat. Szakadó esőben még jobb és még intenzívebb. Minél messzebb kerülök, annál jobban remegek és izgulok és annál jobb érzés. És ha eltávolodtam a "biztonságos ponttól" 1-2 km-re és már nem bírom tovább, akkor leülök egy fa tövében és kielégítem magam. Ekkor eltűnik az izgulás és a remegés. Majd megpróbálok visszatalálni oda ahonnan elindultam. Mit gondoltok erről, mitől alakulhatott ki? Egyáltalán kipróbálná valaki? Nem velem, hanem teljesen önállóan. Mielőtt jönnének az esetleges bunkó megjegyzések, nem, nem vagyok meleg. Második éve boldog párkapcsolatban élek. Vállalkozást vezetek és ettől eltekintve semmi extráról nem tudok beszámolni.