Most áruló vagyok?

Az őszinteség szerintem mindig helyes. Egyenes úton nehéz eltévedni. Az, hogy esetleg kellemetlen, kényelmetlen, vagy épp fájdalmas helyzet lesz a következménye, nem a te hibád, hanem a nagybátyádé. Nem az a hibás, aki kimondja, hogy büdös van, hanem aki a bűzt okozza. Csak ugye az őszinteség nem divat, és az emberek furcsán néznek arra aki szóváteszi, még akkor is, ha ők is legalább annyira érzik a szagot.

A családi összetartás meg ott kezdődik, hogy nem csaljuk meg azt, akinek örök hűséget fogadtunk, a házastársunkat. Szvsz. az házasodjon, aki fel tudja fogni, mit jelent a házasság; aki vállalni tudja, hogy az az egység, amit a házasság intézménye létrehoz, fontosabb lesz számára, mint az önző, kicsinyes és primitív vágyai; hogy a házassággal meghal az én, és születik valami szentebb, a MI. Ez persze már-már istenkáromlás kategóriába esik egy ilyen énközpontú társadalomban.

Mondhatjuk, hogy általában a többség által helyesnek vélt út a helyes, de mint a gyakorlat is mutatja, ez egyáltalán nincs így. Az emberek birkák, a többség úgyis aszerint fog bégetni, hogy a többi hogy béget. A többség véleménye nem objektív viszonyítási alap, csak a közösség gondolkodására, moralitására utaló jellemző. Egy szó, mint száz: mindig hallgass a szívedre és tedd azt, amit szerinted helyes, akárki akármit mond!

(22F voltam)

Én írtam a véleményemet arról, hogy áruló vagy, vagy sem.

Az áruleósságot olyan oldalról közelítettem meg, hogy belenéztél az SMS-be. Ezt elítélem, és továbbra sem hiszem, hogy jogod lett volna rá. Az első két szót még láthatod, de azonnal be kellett volna zárnod.

Itt az erkölcs romlásáról beszélt valaki. ez is keményen oda tartozik.

Azt írod, hogy ismerted jól a családot. Jól éltek meg minden. Hát nem ismerted! Nem tudtál erről a kapcsolatról.

Arról sem tudsz, hogy ez miért alakult úgy ahogy te leírtad. Ne vagy sem Isten, sem bíró, hogy ítélkezzél más felett más kárára. Különösen nem a rokonod kárára. Ha ahogy az utánam szóló írta, hogy a nagybátyád elé álltál volna, és a szemébe mondod, hogy elolvastad az üzeneteket, és hogy milyen görény vagy, azt még talán elfogadnám, de de így belerondítani egy család életébe nem szabad. Erkölcs!? ez még nem fordult elő soha? ilyen az élet! Én egy hűséges típus vagyok, de nem tudom, hogy mit hoz a sors, és mit fogok tenni, ha valamilyen kísértés ér.

Egyet tudok! nem szeretném, ha mástól tudnám meg ha valami van. Ha nekem lenne valami kapcsolatom, akkor nem a testvérem, vagy valamelyik rokonom bíráskodjon. Majd én megoldom a problémám.

Végül pedig valóban nem tisztességes az, ha kérdezel valakiktől valamit, és azok más véleményen vannak akkor leszólod őket. Persze a válaszolók is kicsit csendesebbek lehettek volna.