Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Most mégis hogyan tovább? Nem tudom mitévő legyek.
nem vagyok már tini lány, elmúltam 20is.
De most olyan helyzetben vagyok, hogy félek. És nem tudom mit tegyek, mi lenne a helyes.
Van egy srác, akivel élőben még nem találkoztam, a rokonom spanja. Először csak kommentelgetéssel kezdtünk el ismerkedni. Aztán a srác bejelölt, és azóta minden nap hülyülünk valamelyikőnk képe alatt, bár személyesen nem ismerem valami már most vonzz benne. Okos, vicces, kedves, közvetlen, nem tagadom oda vagyok érte. Azt mondta élőben is meg akar ismerni...beleegyeztem.
De félek, hogy mi lesz ha bezsongat és nem is jutunk el a találkáig sem, félek hogy pofára esem, hogy átvág vagy hasonlók.
5hónapja léptem ki egy 1,5éves kapcsolatból, életem első szerelme volt a srác, megcsalt, hazudott. Megtapasztaltam milyen szenvedni valaki mellett, őrült féltékenynek lenni és szépen leépült az önbizalmam. Azóta féltem a szívemet, nem akarok még egyszer pofára esni, félek.
A szívem a srác felé húz, az agyammal pedig próbálok ellene dolgozni, mondván hogy még egyszer ilyet nem élnék túl.
A srác felbolygatta a napjaimat, egész nap rá gondolok, és remeg azért hogy írjon nekem, egyszerűen KO vagyok. Szokott is írni képesek vagyunk neten egész d.u. elhülyülni annyira jó érzés. De mit kellene tennem? Ráadásul nem tudom illik-e... mert ugye a rokonom spanja, nem akarok rosszul kijönni ebből.Tippek?
Akit érdekel priviben is írok, itt nem részletezem a dolgokat, félek hogy olvassa az oldalt.
igazad van! Nem félhetek egy életen át.
de honnan tudjam hogy bejövök neki? elég jel az ha bókol és találkozna velem? bár chaten nem ír rám ott nem beszélünk csak komiban :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!