Komoly kapcsolat 21-26 évesen, tényleg a legszebb éveink elpazarlása?

Ez baromság...hogy lenne már időpocsékolás? Ha vlaaki utazni akar hát lehet azt együtt is...

Nem tudom én kamaszkorban sem igényeltem az egyéjszakás kalandokat...egyszerűen több elnne az elelnérzetem a dolog ellen ha idegenekkel csinálnám össze-vissza, mint amennyi jó volt benne, sosem éreztem vágyat hogy ilyen téren éljem ki magam...

21 évesen kezdődött egy négy éves kapcsolatom, és bár úgy gondolom, hamarabb kellett volna szakítanunk, de nem ezért. Bulizás, fiúzás területén már előtte is rendesen kiéltem magam. A többire, nagyobb utazások, satöbbi pedig sem akkor sem most nem lenne nagyon keret. És akkor sem lett volna, ha egyedül élek az adott időszakban. Egy jó kapcsolat pedig szerintem nem időpazarlás, nem parancsolgat senki senkinek, kötelező beszámoló sincs. 26 éves vagyok, jelenleg is párkapcsolatban. Független, kötetlen fiatal éveinket éljük most, csak éppen együtt. Bulizni, szórakozni, kikapcsolódni van igényem, szex- és szerelmi kalandok nélkül viszont nagyon jól megvagyok. Megéltem éppen elég ilyet, nem érzem hogy bármiről lemaradnék e téren. Egyénként 19 évesen érettségiztem (évvesztes voltam), utána nem tanultam tovább, dolgoztam, de a szüleim házában éltem, felnőtt módon, senki sem számoltatott el. Ez két olyan év volt, amiben nem is volt komoly párkapcsolatom.

Igazán durván kötöttséget nem egy jó párkapcsolat, hanem egy gyerek érkezése hoz.

Egy igazán harmonikus párkapcsolat nem kötöttség, hanem szabadság. Van, amit nem tehetsz meg - az, hogy fűvel-fával lefekszel, de ha erre van igénye valakinek, akkor vagy nem jó a kapcsolata, vagy nem való neki komoly kapcsolat. Egyébként Téged is meg lehet érteni, Kérdező. Sajnos tényleg van olyan eset (még ha nem is túl gyakori), hogy valaki fiatalon "leköti magát", majd a harmincas/negyvenes éveiben, férj (vagy feleség) és gyerek mellett jön rá a bolondóra, hogy még "nem is éltem". Félreértés ne essék, én nem azt támogatom, hogy mindenkinek "ki kell élnie magát", erről szó sincs. Csupán ismerje meg annyira, hogy tisztában legyen az igényeivel, és képes legyen olyan kapcsolatot kialakítani, amit később sem érez korlátozásnak, és nem alázza meg benne a másikat.

26/F

Én egyet értek veled. 21 éves vagyok fél éve lett vége a 4 éves kapcsolatomnak, mert folyton csak rágódtam , gondolkodtam, tépelődtem, hogy egyszer úgy is szakítunk, mivel ő volt nekem az első mindenben,tehát akkor mi értelme van hogy együtt legyünk esetlen még 2-3 évet?hogy aztán 26 évesen szakítsunk amikorra meg már túl akarok lenni a bulizós,szabad időszakomon és már esetleg tényleg komoly kapcsolatot szeretnék? Mert lehet, hogy az előttem válaszolók nem vágynak bulizásra, flörtökre,kalandokra (vagy csak áltatják magukat) én viszont igen.Szeretnék olyanokat megtenni amit kapcsolatban nem lehet. Például elmenni a barátnőimmel nyáron külföldre, ahol nem akarom visszafogni magam.Úgyhogy végül úgy döntöttem, hogy legyen vége. Szerettem, szerelmes viszont nem voltam, úgyhogy eljött az idő.Egyébként is egyetemre járok ez meg a bulizásról szól amibe (nekem) nem fér bele egy komoly kapcsolat.

21L

16-os, azt hittem az egyetem a tanulásról és a diplomáról szól, de lehet, hogy rosszul tudom ;) Nem is értem, hogy bírom ki már 3. éve, hogy egy egyetemi buliban sem voltam, nem ittam magam részegre, és nem létesítettem szexuális kapcsolatot egy idegennel :D

Én is 21 éves vagyok, de ezek szerint teljesen más az értékrendünk, máskor érünk meg. Nem dobnám ki a testi-lelki társam azért, hogy "éljek" (bár nekem az élet mást jelent). Én kevés férfival voltam (a párom a 2., megtehettem volna másokkal is, de nekem ehhez szerelem kell), de nem is vágyom többre, nincs bennem üres érzés, hogy mit hagyok ki azzal, hogy komoly kapcsolatban élek. Aki viszont ezen aggódik, az ne is akarjon komoly kapcsolatot, mert még éretlen rá!

Ja és én sem tudom, hogy hogy bírod ki , hogy egy egyetemi buliban sem voltál, de én erre nem lennék olyan marha büszke ;)

... És most nem kell kiforgatni a szavaimat, nem kell belelátni azt, hogy én büszke vagyok, hogy minden héten bulizni járok, mert NEM ezt mondom. Nekem így jó,kell a kikapcsolódás a sok élmény stb stb. én össze tudom egyeztetni a tanulást a szociális életemmel (és azt hiszem egész jól megy mivel tanulmányi ösztöndíjat is kapok)