Van még olyan rajtam kívül aki már feladta?

szia:)megint én vagyok, a 25 éves elkeseredett lány.szakítottam végül is a barátommal,nagyon fáj,de tudom h hosszú távon kifacsarna mint egy citromot.

viszont ahogy itt olvasgattam h mennyi ember érez így,hogy már késő,már feladták,arra gondoltam h milyen hülyék is vagyunk.azért érezzük azt h elkéstünk,mert azt hisszük ezt várja el a társadalom,hogy 25-30 éves korban megállapodjunk,elkezdjünk házasodni,gyereket csinálni.pedig nyugaton már teljesen elfogadott h az ember 30 éves korában lát neki ennek,előtte meg pénzt keresett meg tapasztalatokat gyűjtött.én is padlón vagyok,nem csak a szakítás miatt,hanem mert szembesülni kell vele h megint bebuktam,megint kezdhetem elölről az egészet.de ez van,nem tudok vele mit tenni,innentől arra fogok hajtani h megvalósítsam azt az egzisztenciát,amire vágyom.aztán majd lesz ami lesz.biztos oka van ennek a rengeteg pofára esésnek.és még ha most nem is tudom elképzelni h valakit közel engedjek magamhoz,pár hónap múlva talán megváltozik.szóval fel a fejjel:)

Én még próbálkozom, de sokszor érzem úgy, hogy már nem bírom tovább, hogy nincs esélyem, hogy nem kellek egy lánynak sem hiába minden eddigi próbálkozásom.

Én tisztában vagyok az okokkal is: alacsony, vékony, arcra talán elmegyek típus vagyok, belső tulajdonságaim közül pedig a gátlásosság, félénkség, önbizalomhiány, önértékelési zavar lehetnek a fő okok, amiért minden lánynál kudarcot vallok, ha végre nagy nehezen el is mertem kezdeni ismerkedni velük.

21/F

12-18 23:46

pontosan ugyan így vok vele én is,hasonló adottságokkal.Sovány vok(175cm-hez 53 kiló-szóval girnyó),nem vagyok kigyúrt,a belső tulajdonságok amiket leírtál.még soha nem volt barátnőm,igaz még soha nem is mertem próbálkozni...Nem tudom mi lesz velem,3 év mulva annyi leszek mint te.

+-ba jön nekem h nem tudom mit kezdjek magammal.Gimnáziumba mentem most itt az érettségi Informatikáról állmodtam eddig.Csak sajna most kellett rájönnm h se a matek se a infó nem megy(programozás)és nem is érdekell.Na már most ha fel sem vesznek sehova(bár ha felvesznek úgyis kiszóródok 1.-ben)pénzem se lesz és akkor teljesen értelmetlen folytatni et az egész életet.Mostanság egyre többet gondolok az öngyilkosságra is.ha nem lennék ilyen gyáva akkor már az utóbbi hónapokban megtettem volna.

1 szó mint 100 kérdező, nem vagy egyedül.Sőt.

De mi van,akkor ha mindent megtettél a győzelmed érdekében? Ha már szinte megfeszültél, és elmentél a teljesítő képességed végső határára,akkor?

Mindent kiadtál magadból,és mégsem értél el eredményt? Nekik-nekünk,mit tudsz tanácsolni?

Valaki írta itt a sportot és a lazaság. Mit tudsz mondani az olyanoknak,akik sportolnak,lazák,humorosak,kedvesek,és semmi kivetni való nincs a viselkedésükben?

Nekik mit javasolnál?

Azt,hogy változtassanak azon az 1-negatív tulajdonságukon,hogy nincs pénzük?

Te is tudod,hogy ebbe a világba ez nem olyan egyszerű,az emberek többségének majd hogy nem lehetetlen. Csak keveseknek adatott meg a jól bérezett meló. Ők éljék le így az életüket? Őket már meg sem illeti a boldogság,csak mert nem tudnak egy nőnek egy fagyin,vagy egy kávén kívül mit venni?