Nők ti szoktatatok törődni a párotok érzéseivel, lelkével ?

Akkor törődnek vele, ha szerelmesek a csávóba.

Ha már nem szerelmesek, akkor nem.

A nőket nem a csávó érzései, hanem a sajàt érzései érdeklik. Vagyis, ha ő jót tesz veled, az azért van, mert Ő úgy érzi, hogy szeret téged.

Az érzelgősködés nyálas, igen. Nőtől is.

Az érzelmeire odafigyelek!

Nekem nem volt még olyan pasim aki sajnálatot vagy szánalmat váltana ki, vagy vigasztalni kéne.

Teljesen mások agyban.

Ha kudarc is éri őket, helyből nézik a kiutakat, talpraesettek, ha elcsesztek vmit úgy fogják fel hogy na így jártam ez van, ezt most besz.ptam, van aki ha üzletben bukik annyit mond, az üzlet az ilyen egyszer fent egyszer lent ezt bele kell kalkulálni ezzel jár, ha szakítok is a legnagyobb bajuk nem az hogy elvesztettek, hanem mi az már hogy más d.g más pasikkal ismerkedem. Rosszabbak meg nem azt sajnálják hogy engem veszítettek el hanem amiket addog adott a kapcsolatba azt sajnálják. Az többet ért nekik mint én..

Amikor sírni látom valamelyiket azokról olyan élményeim vannak pl egyik azért sírta el magát mert megható ajándékot kapott tőlem, másik azért, mert rengeteg küzdelme után végre vele jártam ott voltam vele és neki, 3.mert meghalt anyuja, de akkor összebújtunk és a temetésen már más csajjal flörtölt.., de olyan is volt, akinek majdnem felgyújtottam a gáztűzhelyét véletlen és hirtelen elkezdett könnyezni(talán ijedtében vagy a a gáztűzhely volt drága), de olyan is volt aki leköpött és hirtelen visszakézből akkora pofont adtam neki, hogy teljesen lesokkolta elkezdett párásodni a szeme a megalázottságtól és kirohant a szobából, vagy pl olyan is volt akinek beszólt az anyja és az esett neki irtó rosszul, de mivel az én anyám is egy bunkó gyökér érzrlmek nélküli állat, azzal a párommal speciel mindig sorstársak voltunk ilyenekben, és szavak nélkül is éreztük egymás fájdalmát is, és osztoztunk abban. Ami neki fájt az nekem is, és fordítva. Tudod amikor mélyen egymásra néztek és mindketten tudjátok hogy mi van. Beszélni se kell szinte semmit. Mert érzi ő is én is ugyanazt.

Stb

De olyan hogy vmelyik pasim csak ugy érzelgősködik sír és kvázi ez "tehetetlenség", es "anyai" buksisimire pátyolgatásokra vagy ilyesmikre szorulna, még soha nem volt.

Nyilván, hiszen a párom. Szerintem alapvető, hogy kölcsönösen törődünk egymással.

Nagyon nem szeretem ezt a "a férfi ne sírjon" hozzáállást, ami a világháborúk előtt (ahol ugye keményen szembe kellett nézni mindennel, annak ellenére, hogy ez mennyire lehetetlen elvárás volt) nem létezett, legalábbis közel sem ilyen formában. Nyilván ne zuhanjon össze minden apróság miatt (ahogy egy nő se) és a problémáihoz álljon éretten, de igenis élje meg az érzelmeit. Nem lesz attól kevesebb a párom, hogy meghatódik egy filmen vagy mert sír egy rokon temetésén.

Mondjuk nálam ez nem csak párkapcsolati dolog. A férfi rokonaimnak és barátaimnak is próbálok segíteni, ahogy tudok. Ők is érezhetik ugyanazt a fájdalmat, mint a női rokonaim és barátaim.

25/N

1

Ellentétben a férfiakkal ugye, akik kezüket-lábukat törik azokért a nőkért, akiket már nem szeretnek.

(Megcsalás, elhagyás, bántalmazás stb.)

#7

Az én eredeti gondolkodásom szerint ha valakivel jártam, annak tartozok. Később is. Ha pl. egy volt barátnőm rámírna, hogy szüksége lenne segítségre, akkor mentem volna hozzá.

Szemben azokkal a nőkkel, akikre a kapcsolat lezárulása után már egyáltalán nem számíthatok. Amivel azt bizonyítják, hogy tulandonképpen csak addig voltam nekik fontos, amíg a hasznukra voltam #1 voltam

Nekem mindig érzelmes típusú barataim voltak, mert nekem nem jön be a sörszagú macsóság.

Ugyanakkor sokszor azért nem működött a kapcsolat, mert az érzelmességük gyakorlatilag csak negatív érzésekből tevődött össze. Folyamatos depresszió, szorongás, öngyűlölet, rosszhiszeműség stb. Na ebből köszönöm, nem kérek.

A jelenlegi párom is “sofboy”. Kedves, érzékeny, kifejezi az érzéseit, azt is elmondja, ha valami bántja, nem rejti el a szomorúságát sem, ha épp van valami problémája.

De emellé vicces, kiegyensúlyozott, békés, jófej és szociális.

Az a baj az “érzelmes férfiakkal”, hogy sokan közülük (nyilván nem mind) rohadt súlyos pszichés gondokkal küzdenek, amit ingyen pszichológussal (barátnő) akarnak kezelni. Ez nem működik.

Nekem is volt, hogy sírva vágtam le a laptopot, mert annyira stresszes volt a munka. Odajött, átkarolt, elmondta, hogy minden rendben lesz. Vele is volt hasonló. Ilyenkor ott vagyunk egymásnak, támogatjuk, “még jobban szeretjük”. De azért tudod… ne abból álljon már a kapcsolat, hogy 7/24 lelkigondozok egy beteget.