Hogyan lehet megadni a választ magadnak / magadban?

Próbáld meg szabad embernek képzelni magad, nélküle. Jössz, mész, azt csinálsz, amit akarsz, akkor, amikor te akarod.

Ha tetszik, amit elképzelsz, és egyre többet fantáziálsz erről, akkor valószínűleg menni fogsz.

Nekem egy vonzalom nyitotta fel a szemem, hogy nem jó az, amiben vagyok. Sokáig töprengtem, hezitáltam, hogy mihez fogok kezdeni egyedül, az élettársam nélkül, de belevágtam. Azért 3-4 hónapig gondolkodtam előtte, a szakítás után még néhány hétig beszéltünk egymással. Azóta teljes a csend felőle, rövid szingliség, aztán egy újabb párkapcsolat. Jó volt így.

Ha már ez így felmerül, hogy "szereted-e még", akkor valószínű hogy nem, és valószínű csak amiatt vagy vele, mert macerás váltani, meg mert egy biztos pont.

De a leírásodból eddig úgy tűnik, hogy nem őt szereted, mert talán a saját boldogságod nincs meg, mástól várod, és ő nem egy imádható ideál. Kérdés az is, hogy akit valójában keresel, az mennyire reális... mivel mindenkit meg lehet unni.

Bótos gyerek, ti pont úgy vagytok, mint a kutya meg a macska. Te őt nagyon nem szereted, amit érzel, az az undorhoz áll közelebb. Fél nem fogjátok, a kérdést miért írtad ki.

Ő se szeret. Elviselni nem tud a maga közelében.

Megszokás. Mert ugye a xart is meg lehet szokni. Valószínűleg otthonról is ezt hoztátok, neked meg párkapcsolati tapasztalatod se volt, hogy tudd, milyen szerelmesnek lenni. Te ugyanis az elején se voltál bele szerelmes, de úgy gondoltad, hogy amíg nem jön jobb, addig rendben lesz. Csak ugye jobb nem jött. Utána meg betojtál, hogy mit szólnak majd az emberek, ha szakítotok, és nem találsz nála jobbat.

De ezeknek a szerelemhez semmi köze. Reálisan nézve sincs értelme tovább húzni. Vagy összeszorított foggal csinàlsz neki gyereket? Mert ő abba nem nyugszik bele, hogy nem lesz gyerek. Így is eléggé tönkrement már ebben.