A mai nők azzal az alapállással közelítenek a világhoz, hogy nem kell nekik férfi?

#28

A nagyapám meg lovon járt udvarolni, de hogy jön ez ide?

Nem érdekel, hogy mitől nehéz, vagy mennyire, ha nem üt meg egy szintet a kinézete, akkor észre sem veszi senki, ha egyedül akar élni. Tegye, senki sem fogja hiányolni.

Szinte csak azok picsognak a régmúltért, akiknek nem jut punci ebben a mai játéktérben. Őket sem tartja számon senki.

Amúgy még mindig párkapcsolatban, házasságban él a többség, elsőben vagy sokadikban.

Nem erről van szó, hanem arról, hogy sok olyan ember akad, akivel az illető valószínűleg nem találná a közös hangot.

Túl nagy kompromisszumot pedig az emberek zöme nem szívesen kötne. Ismerek olyan férfit és olyan nőt is, aki úgy véli, hogy százszor jobb egyedül, mint egy nem megfelelő személlyel bajlódni.

És ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség senkire, hanem azt, hogy az ember szeretné megválogatni, kit enged magához közel.

"Nincs olyan kevés, csak nem ez lesz az első, ami érdekli, hanem a külső és a többi, de attól még elvárja ezeket IS."

Ez így korrekt.

Pont akkor fontos a fizikai vonzalom és az lelki összepasszolás IS, ha tartós kapcsolatot szeretne az ember, és pont nem szeretne ingert érezni a kritizálásra, nézelődésre.

17#

De ezeket én nem mondtam. Mégis megkapom.

"Ez elég kontrasztban áll a régebbi korokkal, mert alapvetően az adta minden párkapcsolathoz az alapot, hogy a két nemnek szüksége volt egymásra.Úgy fogalmazták meg, hogy a nőknek szükségük volt anyagilag a férfiakra, a férfiaknak meg érzelmileg és testileg a nőkre."

Jah, valóban csodás világ volt, amikor a nőnek szó szerint az életbenmaradáshoz kellett a férj, amiért gyakorlatilag szolgálhatta minden téren a ház urának minden óhaját. Míg a férfinek miért is kellett a nő? Azért, hogy legyen akit bármikor kefélhet, és aki kiszolgálja... Tisztelet a kivételnek, de azért még mindig nagyon sok férfi azt képzeli, hogy alanyi jogai vannak a nővel szemben, csak azért, mert farka van, míg a nő már nem kiszolgáltatott, vannak lehetőségei, sőt, választhat, hogy kér-e ebből, megéri-e neki a kapcsolat vagy sem. Az urak meg valahogy nem akarnak felnőni ahhoz, hogy adni is kell, hogy kapj, és egy kapcsolathoz nemcsak számszerűen kell két fél, hanem tevőlegesen is, mert már nem egyik a másiknak az alárendeltje. Tényleg borzasztó lehet a férfiaknak, hogy most már nemcsak elvenni lehet az asztalról, hanem elvárások vannak, amit ha nem ugrik meg, nem szedhet a tálból!Skandallum! Csak azt felejtik el az urak, hogy régen is suba a subához...csak akkor nem a lány válogatott, hanem az apja, most meg a nők kezében van ez a jog! Még szép, hogy azzal áll le, ha leáll egyáltalán, akivel ő akar!

39. "Az urak meg valahogy nem akarnak felnőni ahhoz, hogy adni is kell, hogy kapj, és egy kapcsolathoz nemcsak számszerűen kell két fél, hanem tevőlegesen is, mert már nem egyik a másiknak az alárendeltje"

Én ezt pont fordítva látom. A lányok képzelik azt, hogy a mellük meg a seggük elég a képletbe és nekünk térden rogyva esedezni kell előttük, hogy megkaphassuk. (nem kell szó szerint érteni. Természetesen nem ilyen sarkított a dolog, de a kapcsolati dinamikát tekintve mégis így csapódik le) Sok esetben saját maguk is megvallják, hogy ezzek tartanak minket sakkban. És akkor még ne is beszéljünk az intim és egyéb teljesítményről, amit inkább nem szeretnék itt részletezni. Gyakorlatilag a képlet az, hogy a lányok válogatnak a jelentkezőkből, mi pedig (én mondjuk biztos nem, de sokan igen) a hegyeket is megmozgatjuk egy pillanatnyi figyelemért.