Sok 30-40 eves pasi miert bizonygatja maganak, hogy neki nem kell sajat auto, jobb anelkul?

"Nők meg sok esetben jogosan várják el, hogy a férfi is tudjon vezetni, még ha nincs is autója. Pl egy nagyobb út folyamán nem lehet elvárni, hogy végig a nő vezessen, és a szállásra, vagy haza fáradtan érkezzen, miközben a pasi kényelmesen elvan a jobb 1-ben."

Tudom, elcsépelt duma, de tegyük már fel a kérdést a nemeket megfordítva. Igen, lehet, hogy te továbbra is így gondolod, de sokan nem fogják. Nem kell ezt cukormázzal kenegetni: társadalmi norma, hogy a férfinak van jogosítványa, autója és rendszeresen vezet. Ugyanez a társadalmi nyomás nőknél sokkal enyhébb.

Természetesen ebbe mindkét nem bele játszik, nem lehet csak a nőket vagy csak a férfiakat hibáztatni.

Véleményem szerint mindenki éljen olyan kapcsolatban, amiben szeretne. Férfi vezet, nő vezet, mindkét nem vezet, egyik nem sem vezet. Ha mindkét félnek megfelel, bármelyik felállás működőképes lehet. Felesleges itt a nemeket felhozni.

"Teszem azt kell valami nagyobb dolog az OBI-ból, akkor a csajodat ugráltatod, aki épp végzi a házimunkát, miközben magad is elhozhatnád ha lenne jogsid?"

Nyilván az lenne a normális, hogy ilyenkor a pasi segít/csinálja a házimunkát. Természetesen nem normális, ha minden tradicionálisan női munka a nőre marad, de a férfitől is kell átvállalnia. Lehet kicsit incelesen/"lusta férfi"-san hangzott a 21-es válaszom, de nem az volt a célom:D

20:

"egy nagyobb út folyamán nem lehet elvárni, hogy végig a nő vezessen, és a szállásra, vagy haza fáradtan érkezzen, miközben a pasi kényelmesen elvan a jobb 1-ben"

"Én viszont tudom, hogy ismerősi körben van, olyan nő, akinek elege volt abból, hogy ő fuvarozta a volt férjét, majd később az élettársát is, és nem akart többet olyan pasit, akinek nincs jogsija."

Nálunk fordított a felállás: nekem (férj) van jogsim, feleségemnek nincs, nem is akar megtanulni vezetni, félne minden váratlan közlekedési helyzetben.

És ebből adódóan:

Hosszabb út folyamán is én vezetek végig, fáradtan érkezem a szállásra vagy haza, miközben feleségem kényelmesen elvan. Mégsem merült föl bennem soha, hogy micsoda kitolás, hogy ő nem tanult meg vezetni.

Továbbá 14 év házasság után sincs elegem abból, hogy én fuvarozom a feleségemet, nem is értem ezt a mondatot. Ha együtt megyünk valahova, akkor közös a cél, nem én fuvarozom őt, hanem együtt utazunk, és én vezetek. Ha meg egyedül akar elmenni valahova, SOHA, DE SOHA nem kérte, hogy én csak azért vigyem el, mert ne lenne képes vonatra, buszra szállni. Képes rá.

Ha ugyanez fordított felállásban lenne, akkor nem érteném, mi lenne a nő problémája. Aki ilyenen nyafog, az egy hisztis pi..a.

Az egész egy hülye, szexista becsípődés sokaknál, hogy ha a férfi vezeti az autót és nő ott ül mellette, az természetes, ha fordítva van, akkor az természetellenes.

Nekem jelenleg nincs rá szükségem és azért nincs.

19 éves korom óta van jogsim, autóm 22 éves koromtól 31 éves koromig volt. Szerettem szerelgetni is már amit otthon udvari körülmények közt megtudtam csinálni.

Vezetni is szerettem és szeretek is mert néha autózok de ennyi.

Ahova költöztem 5 éve munka miatt ott felesleges. Nagyvárosban vagyok, munkahelyemtől alig 10 perc gyalog, itt a tömegközlekedés megfelelő, sétálni is szeretek, bevásárlásokat letudom apránként mert minden közel van, vagy ami olyan van házhoz kérem. Meglehet oldani. Itt az autót nem tudtam használni max heti egyszer ha elmentem valahova messzebbre, de mivel a szüleim is ide költöztek a közelbe, szintén panelba mert már idősek, nem bírják a kertes ház körüli munkákat, meg apám nyugdíj előtt itt talált magának jó állást ami sokat számít, anyámnak meg a betegsége miatt itt helyben vannak azok a helyek ahol időnként kap megfelelő kezeléseket meg orvosok sem rosszak itt, szóval minden jó. Mivel már nagyon sok barátom külföldre ment vagy Pestre ahova vonattal ezerszer könnyebben eljutok így már totál felesleges nekem az autó. Amúgy is ami legutóbb volt már elég problémás volt, túl sok baja volt már, költeni nem akartam rá, és már beindulni sem akart sokszor könnyen. Így amint lejárt a műszaki ismerősöm trélerezik így elvitte a bontóba, szépen le lett adva kivonattam végleg a forgalomból és ennyi. Ott is megmondták hogy az az autó max donornak jó, pár apróság miatt, de ennyi, összes hozzáértő ismerős mondta hogy arra tényleg kár lett volna költeni.

Akkor egy ideig úgy voltam vele hogy kéne venni azért másikat mert jó ha van autó, de mivel autó nélkül is simán elvoltam és el is vagyok így úgy döntöttem kell a francnak másik, és azóta sem vettem autót, nem is nézek. Néha haverom másodlagos autóját elkérem ha annyira kell, meg a cégemnél is bármikor elkérhetem saját célra az egyik céges járgányt mert sok olyan autó van ami csak áll a telephelyen hetekig de néha nem árt megjáratni és ezért is adják oda szívesen aki kéri, mert legalább használva van, igaz az üzemanyagot mi fizetjük meg ha saját célra kell a verda de ennyi.

Persze úgy vagyok vele hogy ha mégis szükségem lesz saját autóra akkor veszek egyet, nem mondom azt hogy soha nem lesz, és azt sem hogy 10 évig biztosan nem, lehet fél év múlva döntök úgy hogy elkezdek gyűjteni egy autóra, lehet 10 év múlva jön el ez az idő. Barátnőmnek jogsija sincs, meg Ő alapból nem szeret sokat autóba ülni főleg ha messzire megyünk, Ő vonatozni szeret, ott fel lehet állni, bármikor mehet wc-re stb... Meg amúgy sem szeret autózni még utasként sem. Tud vezetni, jogsija is van, igaz már lejárt neki tavaly és nem hosszabbítja meg mert minek. Ő neki volt több rossz élménye, nincs türelme az idiótákkal.

Ez pont olyan mint amikor a 8általánossal rendelkező egyedek nyugtatgatják magukat azzal hogy a józan paraszti ész többet ér mint 100 diploma stb….

Vagy a ronda emberek jönnek azzal h ne a külsőt nézd .

"Nem tudom, te hogy vagy vele, engem a sok monoton pályázás eléggé lefáraszt.

Nyilván beismerem, hogy a MÁV kritikán aluli a nyugati vasutakhoz képest."

Nem az vagyok, aki beléd állt, hanem az, aki biciklivel jár városon belül munkába, úgy hogy két autója is van. És csak a fentiek kiegészítéseként:

Én pont városban nem szeretek vezetni. A sok marha... folyton lámpák, indulás-megállás, araszolás, másodpercenként rugdosni a kuplungot, stb., vagy a másik véglet, hoyg be sem melegszik a motor és máris le kell állítani. Ha nagyon kell, ez nekem inkább napi rutin, mintsem élvezet. Ellenben pályán, hosszabb utakra szeretek autózni. Ahogy írtam nemrég jártam meg a Pécs-Budapest-Nyíregyháza-Tiszabercel útvonalat úgy, hogy még aznap ugyanerre haza is jöttem, egy Simontornyai kitérővel. Sok órán keresztül ültem autóban, de sokkal kevésbé fárasztott le, mintha ugyanennyi idő alatt mondjuk irodában, számítógép előtt kellett volna ülnöm. Nem vagyunk egyformák, van aki ezt, más meg azt szereti jobban. Ezzel szerintem az ég világon semmi gond nincs.

Egyetemre Budapestre jártam pécsiként. Később munkám is csak ott volt. 7 éven keresztül ingáztam a két város között tömegközlekedéssel, utána megint 7-et saját autóval. Bevallom én autózni az M6-oson jobban szerettem, meg gyorsabb is volt, nem kellett a menetrendhez igazodni, vasárnap esténként ráétem később is indulni. Háztól házig elvitt az autó, nem kellett még vasárnap este a vasútállomástól hazavergődni. De! Budapesten a mindennapokban leraktam az autót a ház alatti teremgarázsban és simán busszal, metróval, villamossal jártam. Nem muszájból, hanem ott én sem láttam értelmét. Budapesten szerintem teljesen jó a tömegközlekedés a idéki városokhoz képest. Relatív olcsóbb a bérlet, ha azt nézzük mennyi járatot igénybe tudsz venni és milyen távolságokat megteszel. A járatok pár percenként jönnek, nem fél óránknt, óránként. Nem kell a parkolóhelyet keresned, fizetned a parkolásért, stb. Sok előnye van.

Vonattal a 2000-es évek években ingáztam. A Máv hagy kívánnivalót maga után, de azóta volt fejlődés. Épp a napokban csodálkoztam rá, hogy már felénk is ezek a "tampon" vonatok járnak. Mikor én vonatoztam, még nagyon nem. A 60-as, 70-es évekből visszamaradt klasszik műbőr üléses klíma nélküli retkes kocsik voltak, amik már akkor iszonyatosan elavultnak számítottak. Ehhez képest ma már ott is luxus van.