Iszonyatosan tetszik valaki, aki hát, nagyon nem illik hozzám. Hogyan felejtsem el?

Szóval, a következő a helyzet:

A volt munkahelyemen van egy kb. 30 éves férfi. Irdatlan jóképű, a szakmájában sikeres, közvetlen és mosolygós, tényleg mindenkivel barátságos illető. (Velem is az... és tudom, hogy nem azért, de én még ahhoz sem vagyok hozzászokva, hogy barátságosak velem.)

Én egy szintén 30 éves, ritka nyomi "nő" vagyok, akinek természetesen nem hosszabbították meg a próbaidejét, mert egy kontár balf@sz is.

Sikerült szerencsétlenbe úgy belezúgnom, mint vak lónak a szakadékba... még egyszer (kétszer?) be kell mennem a munkahelyre, és alá kell írnom a kilépő papírjaimat, nos hát, remélem, nem futok össze szegénnyel.

Félek vele találkozni, ugyanakkor néha eszembe jut, hogy bejelöljem szerencsétlent, majdnem meg is teszem, de szerencsére végül mindig sikerül magamon uralkodni.

Tudom, mi lenne a szintem, de ááá, megőrülök érte... és tudom, hogy az meg külön gáz, hogy 30 évesen rajongok valakiért így.

Nincs a kérdésnek valós célja, csak egyfajta ventilláció. Tudom, hogy idővel, ha nem látom őt, elmúlik az egész. De... na. Nincs kivel kibeszélnem ezt. (Az élet nagy problémái, lol.)