Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ilyen elcseszett az emberi elme? Miért akar mindent megnehezíteni amikor végre jól megvagyok valakivel?
Megpróbálom rövidre fogni amennyire tudom.
27 éves vagyok,férfi.
Van egy párom lassan 5 éve, akivel valóban teljesen jól passzolunk egymáshoz, gőzerővel építgetjük a közös jövőnket szinte amióta együtt vagyunk.
Van a páromnak egy testvére,és itt kezdődik a gond, hogy sajnos nem közömbös számomra, pedig nem vagyok ez a fajta,teljesen szembe megy az elveimmel amik szerint ebben a kapcsolatban viselkedek.
Még az első 2-3 évben nem is volt gond, a lánnyal igazából csak köszöntünk egymásnak, nem nagyon beszélgettünk, ez az ami kicsit változott, családi találkozókon már beszélgetünk egész sokat, jobban megismertem, ha nem találkozunk sokáig hébe hóba írunk is pár sort. Természetesen mindez teljesen normális keretek között! Pont ezért nem értem , hogy miért kezdtem el érzéseket táplálni iránta, miközben párommal remekül megvagyunk?
El tudom nyomni magamba,de nem tudom,hogy ezzel a teherrel meddig tudok még együtt élni és a szemükbe nézni az érintett személyekbe. Egyrészt nyilván terhet jelentenek az érzelmek, másrészt gyötör a bűntudat is. Úgy 1.5 éve eléggé szenvedek ettől a helyzettől. Aki volt már hasonló helyzetben,mit lehetne tenni ellene?
Az a szőrnyű,hogy még azt se tudom azonosítani, hogy mi miatt alakult ki, mit látok(vagy képzelek?) Ebbe a lányba ami ennyire vonz...És nem, nem szexuális jellegű vonzalom, azt tudnám ha erről lenne szó.
válasza:A kérdésem leginkább arra irányulna,hogy lenne e mód a szóban forgó lányról eltüntetni vagy levenni ,és átirányítani a saját páromra,ezeket az érzéseket.
Ami azt illeti előző nőmnél se volt az a kimondottan rózsaszín ködös stádium, így azt gondoltam hogy ez az ami kell egy kapcsolathoz ,lényegében elég is volt, most is az,sőt erősebb jelenleg, szeretem tisztelem, sose tudnám megbántani, inkább küzdök magamba... csak erre nem számítottam ami most történik, és teljesen új tapasztalt. Talán ez lenne az..? Nem értek semmit már.
válasza: válasza:11 - Én nem csak elgondolkodtam, hanem utána is olvastam. A szerelem hatására megnő az agyban a PEA szint, ez hormonális változások következménye. A "szerelemhormon" (feniletilamin) azonban nem tart örökké, ez idővel elmúlik, melynek evolúciós okai vannak, amit most nem szeretnék itt taglalni.
Tehát a szerelem múlása tudományosan bizonyított, ezért naivitás azt feltételezni, hogy örökké tart. Mint mondtam, ettől függetlenül megszereted a párodat, azért írtam ezt erősebb kötődésnek, mert a normál szeretetnek a szerelemmel ellentétben nincs maximális időtávlata, a szeretteidet szeretheted életed végéig is, csupán nem szerelemmel.
Egyébként milyen csúcs, hogy a magyar nyelvben ez két külön szó :)
válasza: válasza:15 - Elég nehéz vitatkozni, ha hozzászólásról hozzászólásra változtatod az álláspontodat. A 8-as hozzászólásban idéztél egy szöveget, melyben az állt, hogy "Az a nagy szerelem minden kapcsolatban elmúlik idővel,nem? Átalakul, szeretet és tiszteletbe."
Erre te rögtön azzal válaszoltál, hogy "Nem.", majd hosszan kifejtetted, miért nem múlik el a szerelem.
Most, a 15-ös válaszodban azt írod, sehol nem mondtad, hogy örökké tart. Tehát nem örökké tart, hanem sosem múlik el?
"Továbbra is fenntartom, hogy amit te vizsgáltál, inkább a fellángolás biokémiai háttere, mintsem a mélyszerelemé."
Ilyen fogalmak nincsenek, szerelem van, amit egy bizonyos hormon eredményez. Ez hozza létre mind az általad említett "fellángolást", mind a "mélyszerelmet", de ismétlem, ezek nem tudományos fogalmak, mindkettő a feniletilamin termelés következménye.
Az tény, hogy ez a hormon - amely a szerelem érzéséért felelős - idővel megszűnik.
Ezt pedig nem én vizsgáltam, nálam sokkal okosabb, tájékozottabb és feltehetőleg tanultabb emberek, tudósok.
"(mellesleg arról mit mond a tudomány, mivel tartható magasan a PEA-szint, és egyesek másokhoz képest miért érzik magukat jóval tovább szerelmesnek?)"
Ez egy hormonális szint, ami mindenkinél máshogy jelentkezik. Ugyanúgy, ahogyan pl. a szexuális vágyunk sem egyforma, ugyanúgy van olyan ember, aki képes egy beszélgetés után beleszeretni másba, míg egy másik ember csak sokkal mélyebb kötődés után lesz szerelmes.
#13
Próbálkozom. Viszont túl sok időnk nem volt önfeledten élvezni egymás társaságát,szinte a kapcsolatunk eleje óta küzdünk mert elég mélyről indultunk,szar körülményekből és csak magunkra számíthatunk. Kicsit mentőmellényként hatott,hogy rátaláltam, reményekkel,hogy együtt könnyebb lesz feltörnünk. Ezt aláírom, hogy befolyásolt. De azért nem emiatt jöttünk össze, és hiszem hogyha sikerül egyenesbe jönni be tudnánk pótolni sokmindent. Csak ne lenne ez.... Esetleg az történt volna, hogy az
eddig érzelmileg sekélyes fejem most kezdett el működni a legrosszabbkor? Ez lenne a szerelmesedés érzete? Csak nem annál akinél kellene? Ha igen reménykedem hogy egyszer ez is végetér és tudok majd teljesen a páromra koncentrálni.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!