37 éves pasi vagyok, de még így is 27-nek néznek, hogy borostát növesztettem. Téged zavarna, ha a párod ennyivel fiatalabbnak tűnik a tényleges koránál ?

23 vagyok, de szinte mindenhol elkérik a személyimet, ahol nem ismernek. Ha így folytatom, még 40 évesen is a személyi mutogatással kell szüttyögnöm.

Ez van, én elfogadom ezt.

Egyik hattalmas hátulütője, hogy így szinte minden komolyabb területen (párkeresés, munka stb.) -9999999-ről indulok (tapasztalat). Amikor az az első kérdés, hogy "elmúltál 18?"... Eh Melóm persze van, szóval mondhatni megléptem a -9999999-et, de a párkeresést nem erőltetem, így értelme nincs. Inkább próbálok előre haladni, nem hülyeségekkel foglalkozni (igen, a párkeresés számomra hülyeség).

Jövő évben töltöm a húszat, most ez a kérdés és ezek a válaszok eléggé megleptek. :O Hát, így 19 évesen én is hasonló cipőben járok/fogok járni. Ha nem lennék 190 cm magas, kb. 14 évesnek tekintenének, olyan fiatalos az arcom. Szőrzet: hát az mindenhol van ahol nem kéne. :D Hiába vágyódok a borostára, hacsak 2 szőrszálból áll az arcszőrzetem. xD A bajszom kinő, a béna verzióig.

A barátaim is úgy gondolják, hogy 16 éves körülinek nézek ki alkatilag és arcilag is, sőt, a hangom is "kamaszos". És természetesen mindenhol elkérik a személyimet, ahová csak kell, de mostanában már automatikusan vásárlás előtt már felmutatom, mert tudom, hogy el fogják kérni. Szerencsejátéknál, alkohol vásárlásánál. Eléggé idegesítő tud lenni, habár mások szerint előnynek kéne tekintenem, de nagyon zavaró, hogy gyereknek tartanak még mindig és úgy is beszélnek hozzám.

Nem tartom csúnya embernek magam, mert ha kimegyek az utcára, elég érdekes külsejű embereket látok.

És igen, párkapcsolatot is nehezebb így találni, hogy ilyen kisfiús külsőm van. Arról nem is beszélve, hogy volt szerencsém egy társkereső oldalon ismerkedni, mindenféle furcsa nőszemélyekkel. Nekem nagyon nem vált be. Úgy gondolom, hogy majd a sors eldönti, mikor találkozok életem párjával (csak hosszútávú kapcsolat érdekel).

Eddig egy lánnyal voltam együtt, a kapcsolatunk nem volt hosszútávú és nem volt egy erős szerelem köztünk... Csakis saját magát szereti, és úgy érzem, kihasznált engem.

A másik az, hogy én középiskolai tanár szeretnék lenni. Ez abból a szempontból hátrány, hogy diákként fogok kinézni, szerintem legalábbis a külsőm nem fog pár éven belül olyan drasztikusan megöregedni.

Elég furcsa lesz majd, főleg a végzősök körében... És ezt a magázódást is nehéz lesz betartani, elsősorban pályakezdéskor, ahol nálam kb. 5-6 évvel fiatalabb tanulókat fogok tanítani.

Koromhoz képest érettebb gondolkodásúnak tartom magam: fontos a családom, nem rúgtam be még soha (és nem is tervezek), nem próbáltam ki drogokat, szeretek könyveket olvasni, főzni. Szóval lehet, hogy külsőleg egy babaarcú kölöknek nézek ki, de soha nem gondolnák a lányok, hogy ennek az ellentéte vagyok legbelül. Csak az érettebb korosztály látta eddig meg a belső énem értékét.

Nem olvastam a válaszokat, csak tapasztalatot tudok írni.

Volt egy élettársam (hülyén hangzik, de évekig együtt éltünk). Másfél évvel idősebb volt.

68 decemberi, én 69 májusi.

Állandóan tegezték mindig, mindenhol, vékony, szikár, hosszúkás arcú férfi. Sokáig előny volt, de ha most megnézem a képeit, amit megoszt, hirtelen ránézésre az apám lehetne.

Ez csak egy verzió, van, aki mindig kölyökképű marad. Gondoltam, leírom ezt az opciót is.

#5 utolsó bekezdésedhez: ez nem érettség kérdése, ez introvertált egyéniség, és ugyanúgy megvan lányban is. Csak azért írom ide, mert a te korodban én is azt hittem, hogy a 20 éves fiúk mind bulizósak és napi szinten szétisszák az agyukat, és introvertáltat csak a 35 felettiek közt találni, ők meg nem vonzottak 20 éves koromban (meg creepy is volt, ha közeledtek, mert kinéztem vagy 15-nek...) Lehet introvertált lányt találni a fiatal korosztályban is, és ő értékelni fog.

41/N