Ki keres itt társat? Milyen társkereső oldalak vannak?

Először is, elég szomorúnak tartom, hogy vallási vitába torkollott ez a topic, főleg azért, mert úgy gondolom, hogy eredménye az biztosan nem lesz. Nem értem, miért gondolja néhány ember, hogy majd az internetet felhasználva kibillentenek egy vallásos nőt a hitéből, de egyáltalán, miért lenne ez jó nektek? Mielőtt elkezdenétek anyázni, hogy ez is biztos egy "hülye katolikus", elmondom, hogy igen az vagyok. Nem tartom magam megrögzötten vallásosnak, de hiszek Istenben és elfogadom parancsolatait, tanításait, s aszerint próbálok élni. Bocsánatot kérek az offért, de ez most kikivánkozott belőlem.

A Kérdezőnek meg azt tudom javasolni, hogy próbáljon vallásos baráti körökbe eljárni, bekerülni, ahol sok másik értékes embert ismerhet meg. Na és persze fel a fejjel, biztos vagyok benne, hogy meg fogja találni azt, akit keres! :)

Bár lassan három éve, hogy senki nem szólt hozzá a témához, mégis teszek egy próbát és megkérdezem, hogy a kérdés írója végül sikerrel járt-e? :)

A magam bőrén érzem, hogy mennyi akadályba ütközik ha hívő római katolikus keresztényként a saját környezetében nem talál társat valaki (a magam vonatkozásában hívő =/= hibátlan).

Hasonló cipőben járóknak (Budapest közelében) Pál Feri atya keddi szeánszait tudom ajánlani a Millenáris parkban, ott elég sokan vannak ahhoz, hogy ismerkedni lehessen. :) Ezt most látatlanba ajánlom, mert én nem jártam még ilyen előadáson, de amit hallottam és olvastam róluk az biztató, ártani semmiképpen nem árthat :)

A társat kereső keresztényeknek még annyit szeretnék mondani, hogy nem szabad csüggedni. Nem szívatásból születtünk a világra és nem is azért, hogy sodródjunk, vagy bánkódjunk benne. Odafönt is tudják, hogy "nem jó a férfinak/nőnek" egyedül. Nem hiszem, hogy ha a "mindennapi kenyerünket" említjük, ne volna szabad egy kicsit erre a témára is gondolni :)

Még annyit, hogy volt egy kommentelő, aki "felsőbbrendűnek" nevezte a keresztényeket. Én inkább gazdagabbnak mondanám. Aki hisz, annak "egy Istennel" többje van. Ráadásul olyannal, aki az egész világot teremtette, minden tekintetben fölötte áll annak és mégis számon tartja és gondozza valamennyiünk életét.

A keresztények a házasságkötéskor esküvel nyilvánítják ki, hogy ennek az Istennek a rendelése szerint, mindenféle bajban halálukig szeretetben tartanak ki egymás mellett. A házas felek a hátralévő életüket adják egymásnak (ez több annál, mint egy pillanat műve alatt meghalni valakiért!).

Ha így is lehet családot alapítani, akkor miért érnénk be kevesebbel? :)