Megvan, hogy hogyan építették a piramisokat! Ezósok, mit léptek?
Természetesen a kérdésemben(mert igen, a "szkeptikusok mit léptek"-kel ellenben ez igazi kérdés) az utóbbi mondatot csak szarkasztikusan írtam oda. Na de jöjjön a lényegi rész:
Az UvA fizikusainak egy csoportja rájött, hogy a piramisépítés hogyan történt igazából. Az eredeti elmélet szerint az egyiptomi dolgozók szánokon húzták végig a köveket az építéshez. Ezzel viszont az volt a probléma, hogy a homok feltorlódott a szán előtt, és az így megakadt a homokban. Djehutihotep nomarch sírjában találtak olyan rajzokat, amiken szolgák egy szobrot húznak szánon, és egy alak eközben vizet locsol a szán elé. Eddig furcsa építkezési rituálénak hitték, de a probléma megoldói rájöttek, hogy a vízlocsolással nemcsak a feltorlódást oldották meg, hanem a kellő erőkifejtést is a felére csökkentették. Egy link:
Na de a kérdések.
1) Azok, akik azt mondják, hogy az űrlények építették a piramisokat: beleillik a világképetekbe? Ha nem, akkor meg fogjátok változtatni a nézeteiteket, kikiáltjátok kamunak, vagy inkább vártok egy cáfolatra?
2) Akik azt mondják, hogy a piramisokataz egyiptomiak építették: érdekesnek találjátok? Szerintetek ez már biztos állítás, és biztosnak gondoljátok a nézeteteket, vagy inkább vártok az alátámasztásra, pontosításra?
Mindenkinek a véleményét kérdezem, elfogulatlanul, kiváncsiságból, nem provokálni akarok(a kérdés címét is csak mókából írtam így). Persze szívesen vitázok, de a fő célom az, hogy megtudjam, kinek miben befolyásolja ez(és úgy általánosságban a tudományos eredmények, felmérések, stb.) a világnézetét, a hozzáállását a dolgokhoz. Előre is köszönöm.
névte2en
válasza:kedves utolsó!
van rá konkrétum!!!
a szfinksz a víznöntő és a oroszlány ra mutat= szfinksz!
Ha oldalról nézzük a szfinszet csillagáaszatilag:
-kijön a bika és a skorpio(újkorban a skorpio angyalt jelentett) = szárnyas bika babilon!
a civilizációk között több ezer km-er és több száz év különbség van..
Mi ez ha nem hihetetlen csillagászati és leleményes tudásról szól...
a keresztes hadjáratokból szerezték az európai építészek a
tudást, hogy hogyan építsenek tökéletes templomokat, bazilikákat!
nem beszélve ősi írásokról is amik konstantinápolyban találtak! Itt megemlítenék egy térképet ami jég nélkül ábrázolja azt a területet ami már több mint 10000 éve jég alatt van, a térkép műholdas pontosságú.
az amerikai hadsereg, Egyiptomot a világ közepének állították be!
A Piri reisz térkép a szokásos Merkátor-féle hengervetület délköréhez viszonyítva merőlegesen ábrázolja a Karib-térséget, Dél-Amerika pedig hosszúra nyúlik el rajta. Hapgood szerint az eredeti forrástérképet, amelyről Piri reisz térképe készült, gömbháromszögön alapuló körös hálózattal szerkesztették, melynek központja Egyiptom volt. Amikor próbára tették e feltételezését, s az amerikai haditengerészet térképosztálya ugyanilyen hálózatot használva és ugyanazzal a központtal készített térképet, akkor a Karib-térség valóban derékszögben tért el, Dél-Amerika pedig megnyúlt. A körös ábrázolásnak ez a fajtája Európában csak századokkal e térkép megrajzolása után alakult ki. Piri reisz elárulta az effajta ábrázolásban való járatlanságát, mivel az eredeti térképekről másolt szárazföldeket a síkos Merkator-féle vetület délkörei alapján ábrázolta, ezért kárpótlásul eltolta és illesztgette az eredeti hálózatát.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy az ábrázolt déli partvonal azonos Antarktisz partvonalával, amit az első pillanatban mindenki képtelenségnek tartott, hiszen a déli földrészt csak 300 évvel később fedezték fel. Ami még ennél is rejtélyesebb, hogy a tökéletesen részletezett partszakasz egy olyan földtörténeti időszaknak megfelelően mutatja be Antarktiszt, amikor a felszínt még nem borította jégtakaró. (Oronce Finé francia térképész 1532-ben szintén egy hihetetlen pontosságú térképet készített részben ősi térképekről, s ezen is jég nélkül szerepel az Antarktisz.)
FORRÁS: [link]
hihetetlen dolgok találunk, amit nem érthetünk és időben nehéz elhelyezni a sok adatot.
sajnálhatjuk hogy europa az ókorban, nem volt annyra fejlett hogy minden részletre kitérjen!
Ettől függetlenül túl sok a rejtély amik már csodába illők!
válasza:A második kommentet, vagyis a Szfinxes dolgot, teljesen a videódtól és kommentedtől függetlenül írtam.
Általánosságban írtam a témához és egy doktort hoztam fel akit gyakran idéznek több másikkal egyetemben, mégis hiteltelen, és azt, hogy a témában számos ilyen történészt mutatnak be ötleteikkel, akik nevüket adják a pénztért, de amúgy a szakmában hasznavehetetlenek.
válasza:"ebben kb mindent megtalálsz. "
Ja, megvan benne minden hülyeség, ami elképzelhető. A videót mindig belinkelik a piramisos kérdéseknél, és mindig elmondja valaki(jelen esetben én), hogy az egész tele van tűzdelve hülyeségekkel, annyira, hogy sokszor még az évszámokban is óriási csúsztatások vannak. Kérlek, valami TUDOMÁNYOS forrást adj, ne pedig dillettáns idióták tetszelgését mások előtt.
válasza:sajnálom kérdező.
de neked ez a videó szemét.
nekem meg a bibliám!
válasza:"Teljesen mindegy, még Hérodotosz is több ezer évvel a piramisok építése után élt, tehát neki sem állhattak pontos adatok a rendelkezésére, így meg lényegtelen hogy valaki a piramisok építése után 2000 vagy 4000 éve él ."
Görcsösen próbáljátok Hérodotoszt negligálni, de az a helyzet, hogy nem körülötte forog az egyiptológia és leírásai is csak más, ellenőrzött adatok függvényében fogadhatók el. Rajta kívül több ókori forrás szól a piramisokról (Diodórosz, idősebb Pliniusz, Manethón). Komoly történész sehol sem veszi ezeket a leírásokat megdönthetetlen tényeknek, csupán források, mégpedig ókoriak és zömében közvetett adatokkal dolgoznak. Bármely szakkönyvbe beleolvasnál, látnád, hogy helyén kezelik ezeket az állításokat.
Maga Hérodotosz is kételkedett, és elismerten anekdotákat is leírt.
>>Kötelességem megemlíteni, miről mit beszélek, de nem kell mindent elhinnem, s ez egész művemre vonatkozik<< (Zamarovsky: A felséges piramisok, Madách kiadó, 15. oldal)
Az, hogy a gyakorlat iránt is érdeklődő kutatók utánaszámolnak, hogy a 20 éves építési idő reális-e, nem azt jelzi, hogy ez lenne az egyiptológia betokosodott adata, hanem csupán a kíváncsiságukat jelzi, hogy lehetséges volt-e adott technológiával elérni ezt az említett építési időt. És többségük szerint megfelelő nagyságú munkaerővel, jó szervezéssel és a kor technológiájával ez lehetséges volt. 5-23 év közé teszik az építési időt.
Nem találsz komoly szakirodalmat, amiben az van leírva, hogy "20 év és punktum, mer Hérodotosz mondta". Ezt az adatot úgy tanítják, hogy "H. szerint 20 évig épült, de..."
>>(Hérodotosz művében)... számos pontatlan és fantáziaszülte megállapítás is helyet kapott. Mindazonáltal akad néhány valós adatokon alapuló állításai is, amit figyelembe lehet venni.<< (Siliotti)
>>Ismerjük annyira Hérodotosz történetírói módszereit, hogy ne legyen okunk hamisságot feltételezni és kételkedni abban, hogy pontosan idézte mindazt, amit másoktól hallott - igazán nagy kár, hogy sokszor felültették a helyi mendemondákkal.<< (Jackson, Stamp)
>>A görög történész Hérodotosz munkáiból is a tények és a folklór különös elegye olvasható ki, mihelyt a piramisokra kerül a szó<< (Lehner)
"Meg az egy dolog, hogy papoktól szerezte az ismereteit, az a papság már teljesen más dialektust beszélt mint az óbirodalmi nyelv, vita van róla, hogy egyáltalán értették-e az óbirodalmi írásokat, mivel hangsúlyozom több ezer év telt el ! Még egy mai angol sem képes teljesen elolvasni mondjuk Shakespeare eredeti írásait, pedig "csak" 400 év telt el."
A római birodalom óta is több ezer év telt el, mégis egész sokan beszélik a latint, lévén az egyházi kommunikációban és a tudományban fennmaradt.
Az ógörögöt is beszélik még, ahogy a koptot, arámit, sumert és társaikat. Igaz utóbbiakat jellemzően már csak az ezzel foglalkozók.
Az egyiptomi papság a Kr.e. V. században nem azt a nyelvet, hanem annak módosult változatát, használta mint 2 ezer évvel előtte, de megértették.
>>...a nyelvet még el tudták olvasni, és gyakorolták a fáraóhitet is, bár a feljegyzések alapján elképzelhető, hogy a Hufu és utódai által Ízisz templomában gyakorolt kultusz időközben feledésbe merült.<< (Lehner)
Manethón, aki maga is egyiptomi pap volt Hérodotosz után kb. 150 évvel is el tudta olvasni a hieroglif forrásokat, értette mi van oda írva. Ez a tudás és az egyiptomi papi kaszt, csak jóval később, a kereszténység térhódítása és a Római birodalom bukása környékén kezdett elveszni.
"De van például olyan történész elmélet is, ami szerint a piramisok még az archaikus kor előtt épültek és a későbbi fáraók csupán "birtokba vették őket" és évezredekkel később vésették rá saját nevüket és azt hogy állítólag hogyan készítették."
Például?
Kik ezek a történészek?
Melyek ezek a munkák?
"Ezt már senki sem tartja pontos adatnak, minden történész szerint erős túlzás."
Mint fentebb látszik, nem is veszik annyira komolyan, de érdekes adalék. Továbbá három turnust említ, ami értelmezhető egyszerre 30 ezer embernek is.
>>Az általánosan elfogadott szám 20 és 30 000 közé tehető.<< (Lehner)
"Megtanultad középsuliba a leckét és ezzel megelégedtél, ennyi."
Hehe, ahogy azt Annácska elképzeli. De téved.
Hozhatod a kételkedő szakirodalmat és idézeteket!
Bauval, Hancock, Taylor, Piazzi Smyth, Daniken, Temple, Childress, Cayce, Gilbert, Sitchin, Davidson, Schoch, Lemesurier, és hasonló piramidióták nem érnek! Saját magukkal sem értenek egyet, mindegyik mást ír.
Ja, vegyük ide Gramault-t is, a Piramisok titkainak leleplezése című bohózat agytrösztjét, és a francia Atlantis hippiszekta elnökét is. Akinek ez a film a bibliája itt adakozhat az alkotók bankszámlájára, vagy vásárolhat bögrét a shopjukból.
Ja, a bolt már bezárt. Nehéz kenyér a piramis biznisz.
válasza:A gonosz akadémikus-fizikus maffia szövetkezett a gonosz akadémikus-történész maffiával.
A kérdésben szereplő "jobban csúszik-e kővel rakott szán nedves talajon" felvetést - a mit amúgy a történészek évtizedek óta tudnak, leírtak és kipróbáltak - most kísérletekkel igazolta az amszterdami egyetem fizikus csapata. Ez volt a kiindulópontja a Washington Post, majd az Index cikknek.
válasza:"A római birodalom óta is több ezer év telt el, mégis egész sokan beszélik a latint, lévén az egyházi kommunikációban és a tudományban fennmaradt.
Az ógörögöt is beszélik még, ahogy a koptot, arámit, sumert és társaikat. Igaz utóbbiakat jellemzően már csak az ezzel foglalkozók. "
A latin az holt nyelv, azért beszélik csak mert a szavakatat elő tudják állítani, tudom mivel az egyik egyetemi osztálytársammal beszélgettem erről, akit az iskolában tanítottak a latinra, a latinnál vannak szavak amik biztosak, de a legtöbb szót úgy hozzák létre.
Úgyan úgy ahogyan az orvosok a neveiket lefordítsák latinra!
Tehát a latin is egy elég érdekes dolog!
"Manethón, aki maga is egyiptomi pap volt Hérodotosz után kb. 150 évvel is el tudta olvasni a hieroglif forrásokat, értette mi van oda írva. Ez a tudás és az egyiptomi papi kaszt, csak jóval később, a kereszténység térhódítása és a Római birodalom bukása környékén kezdett elveszni."
ez igaz!, de ne feledd el, hogy a írást miért csak a papok ismerhették. Milyen tudást őrizhettek, nem beszélve arról, hogy írásos emlékek a ókori egyiptomból nagyon kevés maradt fent! És egyetlen egy fáraról sincs biztos történetünk, ahogyan az építésükről sem!
Giza a világ közepe, ezt az amerikai haditengerészet állapította meg, amikor régi térképkészítők térképeit vizsgálták, és kiindulási pontként használták a térképeken. Úgy hogy nem ismerhették az egész földet, de még középpontnak vették! Vami érdekes hiszen tényleg a bolygónk közepén helyezkedik el ami önmagában is lenyügöz .
válasza:Már megint olyasmivel érvelsz amiről nem tudsz semmit, csak innen onnan hallottál valamit.
A latinban szavakat létrehozni, meg nem biztosak? A szavaknak jelentései vannak - van, hogy egy szónak több mint 10 jelentése is van, de ezt a szövegkörnyezetből és ragokból, igeidőkből meg lehet határozni. A latin az egyik legszebb nyelv és a magyarnál is összetettebb és bonyolultabb, de a mai napig érthető és fordítható. Az, hogy beszélni lehet, szerintem ma már nem annyira, főleg betanult, korábban megírt szövegeket mondanak. Az egyetemi barátodnak maximum tanították a latint, de ő nem tanulta ezek szerint.
Giza a világ közepe? - Mihez képest? A föld közel gömbölyű szóval bárhova rámondhatod, hogy a közepe.
válasza:"Már megint olyasmivel érvelsz amiről nem tudsz semmit, csak innen onnan hallottál valamit.
A latinban szavakat létrehozni, meg nem biztosak? A szavaknak jelentései vannak - van, hogy egy szónak több mint 10 jelentése is van, de ezt a szövegkörnyezetből és ragokból, igeidőkből meg lehet határozni. A latin az egyik legszebb nyelv és a magyarnál is összetettebb és bonyolultabb, de a mai napig érthető és fordítható. Az, hogy beszélni lehet, szerintem ma már nem annyira, főleg betanult, korábban megírt szövegeket mondanak. Az egyetemi barátodnak maximum tanították a latint, de ő nem tanulta ezek szerint. "
Te jó ég! Na figyú!
Én is tanulom a latint a mai napig mivel az orvosi egyetemre járok! A latin egyáltalán nem nehéz nyelv!
egyszerű ér érthető nyelv.
A osztálytársammal csak arról beszélgettem hogy ők hogyan hozták létre a szavakat a gimiben!
Meg volt rá a rendszerük! És megkérdeztem tőle, hogy ezek a szavakat a múltban lévő emberek is így ejtették.
Ő mondta hogy nem! a szavaknak amiket létrehoztak más megfelelője lehetett az eredeti szó, csak sajnos mivel holt nyelv ezért nincs rá mód az eredeti szavakra!
Hiszen egy sajátos nyelvnek meg van a saját szavai, hiába akarod létrehozni!
Üdvözlettel: diator.
A latin nem bonyolult, mivel mi is a Latin abc betűit használjuk
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!