Valakinek van konkrét észlelése szellemekkel kapcsolatban?

Friss jogsival, éjszaka, tejködben, 90-nel... Egerből Kerecsend felé engem is csak a vakszerencse mentett meg attól, hogy telibe verjek egy világítás nélküli, kóválygó biciklist, akit egyébként lehet, hogy a később mögöttem jövők el is csaptak, nem tudom.

Én is csak azért úsztam meg, mert a felezőn mentem, hogy egyáltalán

lássam az utat, gondoltam a szembejövők fényszóróit úgyis látom, akkor jobbra húzódok majd, szerencsére nem sok szembejövő volt.

De ha a saját sávomban megyek, akkor 100%, hogy elütöttem volna azt a bolond biciklist, aki éjszaka, tejködben, világítás nélkül nekiindult az országútnak...

Ha magánál volt, biztos megijedt kicsit, hogy egyszer csak 90-nel

elrobogtam mellette a kis furgonnal...

Remélem még él és azóta is kísérti a narancssárga szellemfurgon.

Mert nekem sokszor eszembe jut a ködből hirtelen kibukkanó sötét szellembiciklis alak...

Szóval, igen, hiszek a szellemekben.

#5: "Az ember nem hisz benne addig, amíg saját maga is tapasztalja. Én sem hittem egyáltalán."

Én sose hittem bennük, aztán saját magam tapasztaltam, hogy léteznek.

De ezután se hittem bennük. Kb. egy hét múlva derült ki, hogy ezt jól is tettem. Ha hittem volna a szellemekben, akkor sose nyomozok, és sose derül ki, hogy csak a tudatlanságom vezet félre, vagyis hogy a fényképeken megjelenő optikai hibák keletkezéséről és természetéről semmit se tudok.

#14: "Törtem a fejem de semmi racionális magyarázat nem jutott eszembe"

Érdekes. Nekem elég racionális kezdőlépésnek tűnt volna az is, ha megkérdezem az öreg bácsit, hogy ő látta-e a rajta átsétálót, és nem belenyugszom a saját elképzelésembe, hogy tuti nem látta.

És ha azt mondta volna a bácsi, hogy a roma sétáló igaz volt, csak éppen te azt az embert a másik oldalon az üzlet üvegfelületén láttad visszatükröződni, és a te szemszögedből könnyen lehet, hogy úgy tűnt, mintha rajta sétált volna át, akkor meglett volna a magyarázat is, meg az is, hogy miért nem érdekelte az öreg bácsit a vele szembemenő roma ember, mivel a valóságban nem is vele szemben ment.

Nem biztos persze, hogy ez az igazi magyarázat, de az biztos, hogy én nem hagytam volna annyiban a dolgot azzal, hogy akkor az csak szellem lehetett. Az a baj az ilyen szellemlátásokkal, hogy totálisan nyilvánvalóan a szellemlátó egyértelműen szellemet is akart látni, és egy cseppet se érdekli, hogy mik voltak a pontos körülmények, milyen hibákat követhetet el ő, mint megfigyelő.

Pl. te közlöd, hogy az öreg nem látta a roma embert. Megkérdezted ezt tőle, vagy csak úgy láttad? Vagy ezt szeretted volna látni? stbstb.