Miért hiszed el, hogy a nehézségeken keresztül tanulni lehet bármit is, vagy akár fejlődni?

A kulcsszó benne van a kérdésedben. Tanulni lehet belőle. Ez nem jelenti, hogy mindenki fog belőle tanulni, és azt végképp nem, hogy azonnal. A rossz dolgokból érdemes tanulni, különben az ember megismétli őket.

Nem gondolnám, hogy ez hit kérdése. Ez inkább tapasztalat. Ha egyszer sikerül valami előnyt kovácsolni egy rossz tapasztalatból, onnantól amikor csak lehet, meg fogod próbálni.

Nem hiszem el.

Az viszont tény, hogy kihívásokkal szemben fenn áll a lehetőség a fejlődésre, de nem szükségszerűen. És legfőképp, nehézségek nem szükségesek a fejlődéshez. Te tudsz fejlődni magadtól, ha úgy döntesz.

Valaki tanul belőle, míg valaki jobban lepusztul. Kérdés milyne ember. Mindenki más és más. Én azt vettem észre, hogy sok ismerősöm akiknek nagyon szar gyerekkoruk volt, vagy éppen nem is volt, nagyon értelmesek emberek lettek már hamar. Sokkal érettebbek a többi korukbelieknél. Persze van aki egy ilyen helyzetből inkább a pia meg drogok felé fordul meg csak sajnáltatja magát aztán vége.

Van ilyen és olyan. Az okos ember tanul belőle míg a másikat nem érdekli semmi csak hisztizik.

Grimfox érthetően leírta.

Valóban nem hit kérdése, hanem tapasztalat. Én az átélt nehézségek megoldása során szerzett tapasztalatokat hasznosítva léptem mindig a fejlődés újabb és újabb szintjére.

És valóban lehet fejlődni a nehézségek nélkül is, ha te eldöntöd. Nekem ehhez a döntéshez azért először meg kellett tapasztalni egy-két nehézséget...

Mindenképp te döntesz.

Ha a gödör mélyén vagy, dönthetsz úgy, hogy kimászol akárhogy is fáj vagy dönthetsz úgy, hogy a gödör alján maradsz és szenvedsz.

"és azért van hogy szó nélkül $z*pd be a szenvedést,"

Van benne valami. Mindent is felhasználnak mások manipulálására, dominálására.

"Ami nem öl meg az megerősít! (Vagy megnyomorít.)"

Hát én pl annyit “tanultam” hogy érzéketlen lettem tőle nagyreszben

Ha felismered hogy gyerekkorodtól kezdve téged mindehol bántalmaznak, akkor már nem is fogsz mást várni mert megszoktad

Nekem is volt olyan hogy elmentem egy új helyre, egy órán belül jött az igazságtalan bántalmazás és már szó szerint semmit nem éreztem mert megszoktam hogy ez az 1816. Alkalom…

9

Azok a csecsemők akik sokat sírnak és nem törődnek velük, megtanulják, hogy a környezetük nem reagál a jelzéseikre, érzéketlenné válnak, ezt nevezzük hospitalizációnak, mert pl hosszú kórházi benttartózkodás is ilyen állapotot eredményez. Ez is egyfajta bántalmazás, az érzelmi elhanyagolás.

Nem jó dolog ez, ha az ember a bántalmazások miatt válik érzéketlenné. Remélem sikerül neked ebből a folyamatból kijönni és magadat szeretve legalább a jó dolgok iránt nem érzéketlenné válni.