Hogyan vegyem le a karmámat mikor azt sem tudom, hogy kinek az embernek a bűnei miatt bűnhődök? Ebben mi a logika?

Az hogy anélkül cselekedj helyesen, morálisan, együttérzéssel, belatassal, szeretettel; hogy tudnád, hogy törlesztesz, korrigálsz valamit vagy sem. Ne a tudat mondja meg, hogy ki vagy.

Másrészt meg elképzelhető, hogy annyira rosszat tettél előző inkarnációban, hogy jobb, ha nem tudod.

Kivel? Miden random ember aki árt egymásnak, vagy csak az egyik egyirányúan már biztos hogy találkozott egymással egy másik életben?

Nagyon szövevényesnek kellene ehhez lenni tényleg

Ha nem csináltam semmit, akkor is ugyanúgy folytatódott a rossz másik helyen. Szóval tökmindegy

Csak a jó öreg karma azzal nem számol hogy eljön az a pont amikor egy emberből már egy érzéketlen pszichopata lesz ha kizárólag a rosszat kapja, mivel senki sem terminátor hogy eltűrje a folytonos kamra általi bántalmazást.

Aki a rossz gyerekkora miatt lesz felnőttként kőkemény nárci, én azon nem csodálkozom, de akkor a karma se csodálkozzon, hogy nem egy kezesbárány marad az ember egy bizonyos pont után.

A karma szövevényes. Nagyjából biztosra vehető, hogy a Földön élő összes élőlénnyel összeköt valamilyen karmikus kötelék.

A karma nem bántalmaz. Te bántalmazod magad. A karma csak a saját tetteid következménye. Nem hozzádrendeli valaki büntetésből, vagy jutalomból. A karma nem egy tudatos személy, hanem egy jelenség. Ha a karmát okolod, az olyan, mintha a szelet okolnád, amiért fúj.

A karma nem bűntetés, hanem ok-okozat, fogjátok fel. Ez teljesen szubjektív, mert van ami más szemszögéből áldás, míg te bűntetésként éled meg. Pld én nem szeretem, ha kösztöntgetnek születésnapomkor, ezért én se köszöntök fel senkit egy pár emberen kívül, így nem is kapok sok köszöntést, sőt néha azok se köszöntenek, akit én köszöntöttem fel, de ez engem nem zavar egyáltalán. Más szamára viszont ez biztosan bántóan hatna.

Szóval a karma lényege az, hogy visszálljon az egyensúly az univerzumban. Minden gondolatod, cselekedeted energiát bocsát ki, legyen az negatív vagy pozitív, és ez az energia előbb-utóbb bumerángként fog visszatalálni gazdájához.

14 hahaha hat ezt nem igazán tapasztalom hogy mindig minden visszatalál

A karma nem bántalmaz. Te bántalmazod magad.

Ok mondd ezt a megerőszakolt kislánynak meg a szüleinek, biztos nagyon örülni fognak neki.

Fogadd el hogy az apád épp agyonvert, 1820-ban te is elkövettél valami súlyos bűnt, ezért most megérdemelted hogy az apád 10 évesen véresre verjen, meg a megerőszakolt kislány is megérdemelte amit kapott mert ez volt a karmája

Ez még durvább mint az istenhit meg a nagy szabad akart

Senki sem mondta, hogy könnyű elfogadni. Vagy épp kellemes. Nem véletlen akarnak megszabadulni ebből a körforgásból olyan sokan. A megerőszakolt, és meggyilkolt is kemény dolog, de mi van azokkal, akik nyomoréknak születnek, olyan betegséggel, ami állandó fájdalmat okoz? Az is kegyetlennek tűnik emberi szemszögből. Igazságtalannak. De a karma nem egy személy, hogy részrehajló legyen. És nem a személyhez kötődik, hanem a lélekhez. Ezért hozza a lélek az előző életek terhét is magával. Ezért szenvednek gyerekek is, akik még nem tehettek semmi olyan súlyosat ebben az életben, ami ilyen karmát okozna.

A karma nem érdem kérdése. Senki nem mutogat a szenvedőre, hogy megérdemelted, mert ez volt a karmád. Aki így tesz, az nem érti a karmát, és még az empátia is hiányzik belőle. Az érdem fogalmát az emberek alkották meg. Ahogy a bűn, és jutalom fogalmát is. A karma ezektől különbözik.

A "te bántalmazod magad" mondatot nem szó szerinti szándékos cselekvésnek kell érteni. Úgy értendő, hogy olyan korábbi döntések eredménye, amiket te hoztál meg. Nem mint személy, hanem mint az, ami a személyt minden életben létrehozza.

Hat én nem azt látom hogy olyan sokan meg akarnának tőle szabadulni.

Azon a pár szerzetesen kívül

Leginkább azt látom hogy a sok barom embernek az egyetlen életcélja hogy meg több kölyök legyen, mert nem bír parancsolni az ösztöneinek, meg ugye hirdetve van hogy az élet de szép

Pedig ha bárki elkezdene a karma témával foglalkozni, ha van egy kis esze nemhogy gyereket nem csinálna, de rögtön öngyilkos is akarna lenni inkább.

Én meg inkább az akarok lenni mióta rájöttem hogy milyen szennyes karmám van.

Hát én szívesebben lennék nyomorék vagy akár maga nick vujicic mint megerőszakolt… kinek mi. Az sem normális hogy élni akar.

A karma nem érdem kérdése. Senki nem mutogat a szenvedőre, hogy megérdemelted, mert ez volt a karmád. Aki így tesz, az nem érti a karmát, és még az empátia is hiányzik belőle.

Hat pedig talán ennyi értelme lenne hogy mindenki megkapja ami jár. De meg ebben az életben.

17: 🤡

Mindenestre én csak rosszabbul vagyok mióta ilyenekről olvasok.

És nem segített hogy a feldolgozzam a feldolgozhatatlant csakmert rossz a karmám.

Inkább csak várom hogy lássam hogy más mikor kapja meg a magáét mint én.

Aki elkezd a karma témával foglalkozni, de a célja nem a megszabadulás, annak a legkevésbé van gondja a gyermekvállalással. Esélyt kap, hogy a születendő gyermekkel közös karmája megmutatkozzon, és így azt a láncot megszakíthassa, és esély ad a gyereknek, hogy a szüleitől tanuljon a karmáról, és a megfontolt döntésekről, így javítva a saját karmáján, és ez által a következő életein. Attól, hogy az ember nem szaporodik, a lélek még testet fog ölteni. Ha kell, akkor nem emberként. Emberként van lehetősége, hogy megértse a karmát, és változtasson. Más élőlényként, legalább is a földiek közül nincs.

A kárörvendés, vagy mondjuk úgy-várod, hogy más is szenvedjen, szintén olyan karmát okoz, amit nem fogsz élvezni.

Rosszabbul vagy, mert nem érted a karma lényegét, és nem változtatsz azon, hogy mit teszel. A múlton persze nem lehet változtatni. Viszont ha a jelenben nem tudatosan döntesz, akkor semmi sem fog változni.