Csak egy rossz embernek van szüksége megtérésre, de csak egy jó ember tud eljutni oda hogy valóban megtérjen. Nem paradoxon ez?

Paradoxonnak nem nevezném. Inkább szívatásnak.

Lényegében csak a szomjas embernek van szükséges vízre, de csak a nem szomjas emberek ihatnak vizet.

Minden embernek szüksége van megtérésre. Ugyanis Isten szemszögéből mindenki tökéletlen és Istentől elidegenedett állapotban van Ádám bűne miatt.

Mindenki bűnös, ki nagyobb bűnöket követ el, ki kisebbeket. De senki sem éri el a tökéletes első ember Ádám, vagy a tökéletes ember Jézus szintjét.

A megtérés nem pusztán egy magatartás vagy szóbeli megnyilvánulás; „megbánáshoz illő cselekedeteket” foglal magában (Cs 26:20; Mt 3:8). Azt jelenti, hogy valaki tevékenyen ’keresi’ és ’kutatja’ Isten útjait teljes szívével és teljes lelkével (5Mó 4:29; 1Ki 8:48; Jr 29:12–14). Ebből szükségszerűen következik, hogy a megtéréssel az ember Isten kegyét keresi azáltal, hogy ’hallgat Isten szavára’, mely a Bibliában van.

És itt jön a képbe a szabad akarat: te magad eldöntheted, hogy ezt megteszed-e, vagy sem.

Isten senkire sem kényszeríti a megtérést, de Jézus váltságát adta ajándékba, hogy ezt mindenki megtehesse és Hozzá térhessen.

" 3 Nem. Az, hogy önmagától nem jut el, nem azt jelenti, hogy önmagától nem is akarhat eljutni. "

Nem, de azt azért jelenti, hogy azok közül akik el akarnak eljutni, lesz aki eljut és lesz aki nem. Ez pedig igazságtalan!

Két fiad van.

Egyszer vacsora után az egyiket megbízod azzal, hogy mosogasson el. A másik is szeretne segíteni, de neki nem engeded meg. Majd másnap reggel csak az a gyerek kap reggelit aki mosogatott, a másiknak nem adsz, mondván ő nem segített az este.

Igazságosan jártál el?

"csak egy jó ember tud eljutni oda hogy valóban megtérjen"

Ezt honnan veszed?