Gautama a buddha hogyan, milyen módszerrel került tudatába annak, hogy az újralétesülés véget ért?
Vannak olyan zen, théraváda buddhista szerzetesek, akik a test, érzelmek, gondolatok, érzetekhez, vágyakhoz való nem kötődés utáni ürességről beszélnek.
Úgy beszélnek magukról, mint aki beérkezett, de a sokszor üres fecsegést hallok, olvasok.
Nem úgy hangzik a beszédjük, mint aki tudatában lenne megszabadulásának. Nem úgy beszélnek, mint, aki átlátná az egész folyamatot, utat a teljes felébredéshez vezető úton, így tanítva a különböző fázisokon álló embereket.
Miért van az, hogy Gautama Sziddhártha teljes egészében látta a dhammát, a létesülés okait, lények keletkezésének okát, folyamatát, cselekedeteinek következményeit halálul után, így átlátva az egész újralétesülés okát, majd a megoldást, viszont a zen, théraváda mesterek magukat megvilágosodottnak tartva mások szavait ismétlik?
Köszönöm, hogy válaszoltál!
Mi a különbség a felébredés és a végső megvilágosodás között az újraszületések folyamatában?
A módszer alatt a végső megvilágosodás állapotához vezető út módszerére gondolok.
Mert az egy dolog, hogy a kötődést felszámolja a gyakorló (test, gondolat, érzelem, érzet), majd az én nélküliség állapota jelenik meg, üresség.
Viszont ezek után miért van az, hogy Gautama átlátta az egész folyamatot, viszont a meditáló csak az üresség állapotáig jutott?
Ezek szerint a karma nemcsak a fizikai testre, gondolatokra, érzelmekre, érzetekre hat, hanem az ürességre is?
Tehát az üresség is egy szint, amire hat a karma törvénye?
Az üresség csak egy állapot ami még mindig a létforgatagon belül van. Azaz a karma ugyanúgy jelen van ebben az állapotban is. Ez csak egy lépcsőfok a magasabb meditációs szintekhez. Arra kell, hogy megtapasztald, hogy mindaz, amit az üresség előtt tapasztaltál, az nem az igazság, csak az érzékszerveid, tested, és tudatod által tapasztalt világ.
A felébredés felismerés, hogy melyik irányba kell haladnod, és az igazság fontos elemeinek megértése. A megvilágosodás a cél.
A végső megvilágosodáshoz vezető módszer az, amit a Buddha tanított, és amit leírtak a tanítványai, és azok, akik eljutottak a bódhiszattva állapotba.
A meditáló nem láthatja az egészet fentről, ahogy a megvilágosodott teszi, mert a meditáló lentről halad fölfelé, a megvilágosodott már nem halad sehová, fentről néz lefelé.
Van a-buddha-ujja.hu.
Ott is csak az ürességről van szó. Illetve, amit tapasztalt Buddha, de konkrét módszer nincs a test, érzés, érzet, vágy tudatossága után.
Én elméleti szakember vagyok. Magyarul keveset tudok a buddhista tanokról.
Így inkább csak érdeklődök, vagy annak szánom.
Én egy dolgot követek a buddhista történetekből, egy adott szituációban igyekszem a boldogságot választani. Vagy nevetni az egészen.
Az üreség, amiről beszéltek, az nem olyan mint az űr?
A gondolat, a való, mint millió csillag, fénypont mik az egészet nézve üres, de figyelmesen ránézve inkább a minden?
S a "nagy probléma", nem az hogy leragad az ember egy egy csillagnál/gondolatál, érzésnél, megfigyelésnél, elvnél stb.
De az Én én marad, ha az egészet nézi is. Egy a semmivel az űrrel, mégis megmarad annak aki.
Én sosem engedtem el az egot, lehet mást is tartom annak. Az ürességet, lehet meg sem tapasztaltam. Csak érdekel, hogy ki hogyan szemléli a világot.
Ha baromságot írtam, akkor bocs.
Kérdező nem tudom a kérdésedre a választ, de nekem nem baj ha nem ér véget az újralétesülés, ha van. Egyszerűen elfogadom. Én az örök életre vágytam. Még tízen évesen, vagy valami jó helyre kerülni az utolsó lehelet után.
Most már elengedtem, mindegy mit hoz a jövő, az éj után lesz e holnap, egy dolgot tartok szem előtt lehetőleg a boldogan éljen le a napokat. És ez hatalmas megkönnyebbüléssel járt.
Ön magam vagyok, a hibáimat javitom, csiszolom, hogy jobb legyek, nem másnak magamnak. Mert igazán csak egy embert lehet szeretni és becsülni és azok önmagunk vagyunk. Mind e mellett, akkor másokat is könnyebb. Tiszta profit az önszeretet.
A világ változik, mozgásban van vannak jó és rossz napok. Jönnek barátok és rosszakarók. De ha te önmagadat szereted, neked te vagy az első akkor nincs mitől tartanod. Hisz nem tudsz mást jobban szeretni mint önmagad. Ön magad szeretetét meg kivetitheted a világra. S azzal a szemmel, minden úgy van ahogy lennie kell, S lehetsz boldog. Hogy megtaláltad önmagad, a káoszban.
Ha ez ego akkor ego. Igazából nem számít.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!