A fiam szellemeket lát?

magában beszél, ki tudja milyen élmények, hatások érték, amire így reagál.

ilyen idősen még szakemberhez sem éri meg elvinni, mert vagy kinővi, vagy ahogy a tudatos érzékelése fejlődik, rájön magától, hogy miként viselkedjen, és ne beszéljen össze vissza.

Nem kell aggódni a fiamnak is volt 3 évesen egy Kapitány nevű barátja ,akivel mindig beszélgetett meg játszott ,mikor egyszer mondtam neki mutassa meg hol van egyszerűen belenézett a levegőbe és mondta ,hogy most megy el és rámutatott a falra ,azt mondta átment a falon.

Ne aggódj, hamarosan elmúlik nála.:)

Tudod van úgy, hogy egész kicsi gyerekek, valamint közvetlenül a haláluk előtt álló emberek látnak olyan valakiket is adott esetben, akiket/amiket a többség (akik az előző két gategóriába nem sorolhatók) viszont nem lát. Én személy szerint úgy gondolom, hogy -mivel vannak a világban ennél a jelenségnél sokkal furcsább és ha úgy tetszik sokkal bizarabb jelenségek is-, nem a puszta véletlen, és/vagy pusztán a gyermeki képzelőerő művei ezek a dolgok. Függetlenül attól, hogy sokan elmennek ezek mellett a dolgok mellett, pedig manapság szinte nincsen olyan ember, aki legalábbis hallomásból ne találkozott volna valamilyenfajta természetfelettinek tűbő megnyilvánulással már életében. Csak a legtöbb ember elrakja ezeket a másod, -vagy akár első kézből szerzett kvázi tapasztalatait valami olyan skatulyába, ahol nem kell róla tudomást vennie, nehogy mindez megzevarja a világról alkotott "normális" materialista nézeteit, világnézetét. Sőt, ha úgy adódik, a tagadással is próbálják bagatellizálni az ilyesfajta szubjektív tapasztalások jelentőségét.

Mindazonáltal nem gondolnám hogy különösebb ijedtségre volna okod ezen tapasztalások kapcsán, és igen, valószínüleg tényleg idővel el fogja veszíteni ezt a képességét a gyerek, amiből egyenlőre rendelkezik valamennyivel (s nem a fantáziája fog csökkeni valószínüleg). Tehát ha úgy tetszik ki fogja nőni.