Mit tegyek, félek?

A sötétben félés legnagyobb oka az, hogy az ember olyan 80%-ban támaszkodik a látására. Ha valami hangot hallasz, oda fordulsz, hogy MEGNÉZD, mi az. Ha valaki megböki a vállad, szintén az az első dolgod, hogy megnézd, ki volt. Bármit bármiről meg kell állapítanod, mindig a látást veszed elő, és ha az nem segít, akkor a többit. A sötétben viszont a látásodra sokkal kevésbé támaszkodhatsz, ez a probléma. :) Sólámpát ajánlom, kellemes a fénye, nem tűzveszélyes mint a gyertyaláng, és a párolgó só is jó hatással van a szervezetre, és van még sok jó tulajdonsága.

Egyébként saját történet, pár éve esett meg velem: az, hogy féltem-e a sötétben, változó volt. Egyik nyáron annyira félős voltam, hogy úgy mentem ki a konyhába, hogy a világos szoba ajtajában megálltam, benyúltam az előszobába a villanykapcsolóért, feloltottam a villanyt. Amikor felkapcsolt (késleltetett kapcsolás, vagymifene, szóval lassan "melegszik be"), akkor végigmentem a folyosón, konyhaajtónál stop, és megint eljátszottam ezt: addig nem léptem át a küszöböt, amíg fel nem kapcsolt a villany. Egyik nap eléggé magam alá kerültem, személyes okok miatt, zokogtam, és totál ki voltam borulva. Annyira, hogy eljött egy igen ritka pillanat az életemben: összetettem a kezeim, és imádkoztam. Segítséget kértem "fentről", valahonnan, bárhonnan, könyörögtem, hogy jöjjön valaki most, és segítsen, mert nem bírom. Fél óra múlva megérkezett egy nyári zuhé, ami teljesen megnyugtatott, szinte elmosta a kiborulásomat, és sokkal jobban lettem tőle. Ami miatt pedig ez fontos, az az este. Előző nap még a fent leírt módszerrel mentem ki, félve a sötétben, az ima és a zuhé után, aznap este kimentem a sötétben, és csak azért kapcsoltam fel a lámpát, hogy ne verjek le semmit. Nem sokkal később vendégségbe jött a húgom, ott is aludt, és megjegyezte, hogy de tök furi, hogy itt nem villanykapcsolótól-villanykapcsolóig közlekedik, mint otthon. Nem félt a sötétben ő sem, pedig máskor szokott. :)

Na szóval. Ezt megértem, mert velem is vannak ilyenek. Ott kezdődött a folyamatos rémálom menet és hogy nagyon félek minden este, hogy A szobám később épült rá a lakásra és ezért messze van a többiek szobályától. Innen jött, hogy egyszer azt álmodtam kigyullad a ház és anyukám nem tud oda jönni megmenteni stb. Ez ment egész nyáron. Majd év elején egy futóversenyről kapott lufi este kidurrant a szobámban. Nagy beparáztam. Olyan gondolatok jártak a fejemben hogy ez egy fegyver volt. Aztán rá még a kutyám is a kertben elkezdett nagyon hangosan ugatni aztán egy nyüszítéssel hagyta abba. Ebből nekem az jött le, hogy betörtek lőtt az illető, kutyám leállította volna, és a "betörő" megölte. Aztán olyankor is féltem mikor a bátyámtól hallottam egy olyat hogy az mondja az anyukámnak

és most mit csináljak? Semmit csak menj fel a szobádba.

szintén beparáztam. Mindentől ami furcsak éjszaka nagyon megijedek. ilyenkor nem merek lemenni nehogy elkapjon egy betörő.Javaslom nyugodj meg és gondolj arra: minden rendben. Felejtsd el hogy az előbb valami megijesztett.Zárd ki és nyugodtan aludj.:)