Kezdőoldal » Ezotéria » Parapszichológia » Szerintetek tényleg látják a...

Szerintetek tényleg látják a babák a szellemeket?

Figyelt kérdés
Arról jutott eszembe,hogy kislányom mikor játszik sokszor nyujtja a játékát "valakinek"Pedig nincs ott senki.
2011. nov. 18. 22:00
1 2 3
 11/27 anonim ***** válasza:
66%
Hát nem is tudom...kedves utolsó válaszoló - szellemek nincsenek? Én személy szerint bizony átéltem egy talákozást egy szellemmel /gondolj amit akarsz, de így volt/ Amikor megszületett a fiam, 1988-ban, 5-ik napjára a szülés után hazaengedtek a kórházból. Pénteki nap volt, este lefeküdtünk, a fiam a kis pólyában mellettem a kiságyban olyan 50 cm-re feküdt. Egyfolytában sírt... Nem tudtam mitévő legyek, féltem, ha magam mellé veszem, a férjem, mivel ugye a férfiak nem reagálnak minden sírásra meg ilyesmi, ha netán megfordul, odacsap a babának.... szóval tanácstalan voltam. Aztán mivel nem bírtam hallgatni a pici sírásását, úgy döntöttem kiveszem a kiságyból, és magam mellé tettem, de a jobb oldalamra /a férjem a bal oldalon feküdt/ a pici pedig csak sírt, teli tüdővel... na és ekkor történt az, amit a mai napig nem tudok hova tenni. Nem aludtam, csak csitítgani próbáltam a fiacskámat... Pár percre rá, elborított bennünket egy árny, egy fekete árny, aminek emberi formája volt. Nem ijedtem meg, mert tudtam, hogy a fiam dédnagyapja, aki már régen meghalt mielőtt a fiam született, nagyon szerette a gyermekeket, főleg az unokáit. Amikor ez az árny fölénk hajolt, az futott át az agyamon, hogy jééé eljött a dédi atya, és odaajándékozta a lelkét a kis dédunokájának. Mikor ez átvillant az agyamon, az árny eltűnt. A fiam abbahagyta a sírást, és másnap reggel 9-ig egyfolytában aludt. Na persze, én reggel az egész ágyat áthuzatoltam, mert egyfolytában vert a víz.... A férjem erről mit sem tudott, aludt, mint egy csecsemő. Megjegyzem, a fiacskám kiköpött dédnagyapja, soha nem ismerte, de ha beszélek neki róla, mindig mosolyog. Talán valamit ő is tud, amit mi, felnőttek sosem fogunk megérteni? Hát ennyit a szellemekről. Én személy szerint hiszek bennük, mert ezután az eset után még más is történt...
2011. nov. 20. 15:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/27 alaszka válasza:
59%
Ez nagyon érdekes...még mi történt megkérdezhetem?
2011. nov. 20. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/27 anonim ***** válasza:
62%
Nos több minden történt még velünk,ami a fiacskámat és engem érintett. Őszintén szólva, azt amit fentebb leírtam, nekem már az is sok volt, mert ezek eléggé személyes dolgok, és ahogy olvasgatok itt az ezotérián, hát....mit ne mondjak, az emberek többsége nem lát az orránál tovább. Talán, mert nem tapasztaltak olyan élményt, ami ezen változtatna...Amit fentebb leírtam, így ismeretlenül, azért is tettem, hogy talán az emberek nyitottabbak lesznek, az ilyen, esetleg más, megmagyarázhatatlan jelenségekkel szemben. Bár azzal is tisztában vagyok, hogy az emberek addig míg nem élnek át hasonló ,vagy más megmagyarázhatatlan élményeket a saját bőrükön úgysem hiszik el, amit fentebb írtam. De nem ítélek el senkit emiatt. Nekem megadatott, hogy ebben az élményben részesüljek, és nem volt bennem félsz, valahogy olyan természetesnek tűnt az egész, megjelent egy árny, emberi alakkal, fölénk hajolt, és mint írtam a fiacskám abban a szent pillanatban amint nekem átsuhant az agyamon a gondolat, hogy itt volt a dédi atya és neki ajándékozta a lelkét...abbahagyta az éktelen sírást...Reggel 9-ig aludt mint a tej. Bár ezt már írtam fentebb. Én azóta hiszem, vallom, sőt biztos vagyok benne, hogy a fiam a dédnagyapja oltalma alatt áll./ a dédpapa 89 évesen halálozott el, mondhatni, elaludt, de előtte még elszívta az utolsó cigijét, amiről nem tudott lemondani, és még körbejárta a házat, nem volt beteg/ Ha netán valaki szeretne többet tudni mi minden történt, írjon privit, de itt ezekről már nem írok. És nemcsak a fiammal történtek ilyen megmagyarázhatatlan dolgok, hanem velem is. Ja és nem, nem vagyok dilis, sőt nagyon is a földön járok:) Üdv. mindenkinek:)
2011. nov. 20. 19:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/27 anonim ***** válasza:
Ez eddig a legszebb gyász amit olvastam. A képzelet megszépíti és segít olyan nemlétező dolgokkal is erősíteni az elválást , mintha az elhunyt még köztünk járna.
2011. nov. 21. 18:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/27 anonim ***** válasza:
Hogy a babák mit látnak, meg mit nem azt nem tudom, mindenesetre az embereket és a tárgyakat körülvevő aurákat igen. Ezeknek a szép színes"valamiknek" persze hogy mosolyognak, nyúlkálnak feléjük. A szellemek is csak afféle színes, fénylő valamik, amik fizikai test után megmaradhatnak. Talán este, félhomályban félig álmosan a szemünk nem fókuszál olyan "jól", mint nappal, ezért valószínű, hogy a perifériás látásunk segít abban, hogy meglássuk az itt maradt "szellemenergiákat". Ezért oszlik el egy pillanat alatt, amikor felijedünk és jobban odanézünk mi lehet az, mert akkor már a szemünk nem úgy lát, mint előtte. Ismerős ugye? ..."szemem sarkából mintha láttam volna valamit, de mire oda kaptam a fejem, már nem volt ott semmi..."
2011. nov. 22. 19:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/27 anonim ***** válasza:
Szellemek nincsenek, az aurák meg érzéki csalódások lehetnek maximum. Vagy rossz látás, esetleg más probléma az észlelésben.
2011. nov. 23. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/27 anonim ***** válasza:
16/16 ! Én meg nem értek a magfizikához, nem is szólok bele abba. Az auralátással kapcsolatban én is sokáig szkeptikus voltam, ameddig meg nem tanultam használni a szemem! Már 5-10 perc gyakorlással is jelentős eredményt lehet elérni, pár hét alatt pedig már megy mint a huzat. Akár otthon is belekezdhetsz a tanulásába és még fizetni sem kell érte :)
2011. nov. 23. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/27 anonim ***** válasza:

láthatja a szellemeket jónak és barátságosnak gondolja, de nem biztos hogy kedves szellem!


vagy akár képzeletbeli barát...nem gondoltatok erre kitalál valaki kedveset, vagy egy "barátot" hogy ne legyn egyedül...

2011. nov. 26. 12:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/27 anonim válasza:
hát nemtudom, szerintem látnak ők még sokmindent, én is egyszer mesélték, h láttam valamit, ugy 3 évesen, egyik reggel anyukámnak azt mondtam hogy éjjel egy bácsi volt a szobában, jött és meglátogatott minket... 3 évesen nemtudom h találhattam volna ki, amikor még beszélni is alig tudtam, nameg előtte kb 1 évvel halt meg a nagyapám, és még ovis sem voltam, hogy bárki is befolyásolhatott volna. Az meg a másik dolog, hogy a születési számaim megegyeznek a nagyanyám születési számaival, és az ő meg az én egy 18 éves képünket ha egymás mellé tesszük, full egyformák vagyunk!!! Sokáig anyámék nemtudták eldönteni, h kire is hasonlítok, amit meg nem találták ezt a képet!+ személyiségben is, elmondások alapján. Hozzáteszem, születésem előtt halt meg a nagyanyám sok évvel... szerintem tuti látnak és jobban érzékelnek a gyerekek nálunk!!! aztán elhalványul....
2011. dec. 4. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/27 anonim ***** válasza:
82%

Nos... Akkor mesélek...

Néhány éve új lakásba költöztünk. A fiam kicsi volt, nem tudott még rendesen beszélni, de szaladgált a lakásban. Az első bejárattól viszont gyakran sírva rohant vissza. Csak annyit tudott mondani, hogy ott van egy néni. Persze először a gyermeki fantáziájának tulajdonítottuk. Telt az idő és a fiamnál már átment rettegésbe a dolog. Ekkor kezdtem komolyan venni a dolgot és érdeklődni a téma iránt.

Egy barátom, aki akkor még teljesen szkeptikus volt minden hasonló témával kapcsolatban elmesélte, hogy épített egy új házat. Az egy éves kislánya ugyanezt csinálta, csak a gyerekszobába nem ment be soha, sírva rohant vissza mindig az ajtóból. Ekkor kikérte a telek alaprajzát és kiderült, hogy egy régi ház alapját metszi az új házé, de csak a kislány szobája. Abban a házban egy fickó öngyilkos lett. Egy katolikus szentelés végett vetett a dolognak.

Engem ezután a sors összehozott egy látóval, aki eljött hozzánk. Megtalálta a nálunk ragadt lelket. Ő a párom nagymamája volt, aki akkor már 18 éve állt az ajtóban. Az ok az volt, hogy akik előttünk ott laktak, a nagyitól kölcsön kaptak egy könyvet, amit nagyon szerettet, de a könyv időközben Kanadába került, így nem kapta vissza a nagyi a halála után. Várta az ajtóban, hogy visszakapja. A látó-spiritiszta (azóta) barátunk sikeresen átsegítette a saját síkjára. A fiam még aznap este szólt, hogy a néni kiment az ajtón. Hitelesnek érzem a "szelleműzést", mert a látó egy fillért sem kért tőlünk.


Az idén viszont újabb érdekes dolog történt nálunk. Mutatta a kisfiam, hogy öt ember lakik a fürdőszobánkban. Időnként bemennek a szobájába, kimennek az előszobába, és egy pedig átjön a mi szobánkba is. Egy négy éves gyereknél ezt már tényleg fantáziálásnak véltük. Addig, amíg naponta többször be nem számolt a dologról és a teljesen szkeptikus párom is elkezdett árnyakat látni a lakásban. Ekkor hívtuk ismét a barátunkat, aki - miután körbejárt a lakásban - közölte, hogy valóban öt eltévedt lélek "lakik" nálunk, akik nem tudják, mi történt velük, egymást sem ismerik. Egy három napos szertartás keretében sikeresen átsegítette őket a "túlvilágra".

A látó elmondása szerint mindenhol ott vannak, és ne úgy képzeljük el őket, mint a filmekben (rothadó, sebes szörnyek), hanem normál emberi kinézettel.


A viccelődők, szkeptikusok oda teszik a történetemet, ahová akarják, a fent leírtak valóban így történtek.

Azóta hiszek a szellemek létezésében, amióta 15 éve én is láttam egyet. Művelt, józan életű családapa vagyok.


Üdv mindenkinek! Lehet nyugodtan röhögni, nem érdekel!

2011. dec. 6. 09:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!