Lehetséges hogy Indigó gyereknek születtem?

Na jó, nem olvastam el a sok választ, meg az újabb felvetéseid, de gyanús a dolog.:) Amúgy meg szerintem nem vagy indigógyerek, meg ki tudja mi. Van pl. a femina oldalon egy cikk, hogy egyre több az "indigó gyerek", mert a mai generációkban egyre több a furcsa személyiség.

Elmondom akkor a véleményem.:)

1. Régen is voltak ugyanilyen emberek, csak nem indigónak hívták őket.:)

2. A lélek egy annyira megfoghatatlan dolog a tudománynak is, hogy csak találgatni tudnak.

3. Nem véletlenül hallunk a TV-ben médiumokról, és telepátiáról. Azt hisszük valami csoda, pedig az állatvilágban is vannak szinte a semmiből jövő megérzések. Biztosan van tudományos magyarázat, csak azt az emberiség még nem igazán tudja.

4. Aki erősen emóciánális, de annyira, hogy már képességnek nevezhetőek a megérzései, nem jelent semmi különösebbet annál, mint hogy hiperérzékeny. Írják egyes oldalakon, hogy az indigók úgymond "zsenik". Hát igen, ha már valamiben ennyire kiemelkedőek, mint a lélek lehetőségeinek kiaknázása, akkor nem meglepő, hogy másban esetleg gyengébbek/kezelhetetlenebbek. A túlérzékeny szó jelentésén szerintem meg nincs mit magyarázni. Az az ami. Olyat is érez, észrevesz, amit mások nem (pedig ott van).

Ha érdekel az 5. pont, akkor elolvashatod.

Amit én megfigyeltem magamon: 17 éves koromban egyik nap mentem haza a suliból, és a semmiből belém nyilallt a bűntudat, hogy nem válaszoltam a nagymamám levelére. Mert világéletemben ilyen voltam. A Mama mindig rá akart venni, hogy írjak neki, írt is nekem, de ritkán válaszoltam, azt is megkésve. Na most se történt másképp. Szóval egyszer csak rossz érzésem lett, hogy mi van, ha már késő válaszolni. Persze nem hallgattam a megérzésre, aztán elmúlt. Aztán eltelt három hét, és kiderült, hogy a Mama meghalt három hete. Azért olyan későn derült ki, mert azideig apukám tesója (mamám fia) eltitkolta a dolgot.

Mikor meghallottam, alig jutottam szóhoz.

Másik, amikor a legjobb barátnőm (akit már vagy 8 éve ismertem, nagyon össze voltunk nőve) álma "belemászott" az enyémbe. Néha tudatosodok álmomban, és realizálom, hogy csak álmodom. Pont attól tudatosodtam ekkor, hogy a barátnőm álmában történt "Bianka halálesete, amit a barátnőm is látott" nem illett a képbe, hogy a Tesco-ban dolgozok és egy monitoron megkapom az üzenetet.:D Persze később értettem meg, hogy mi is volt ez, amikor barinőmmel elmeséltük egymásnak az álmunkat.

Mostanában meg azt figyeltem meg, hogy mindig amit akarok mondani, előttem kimondja az, akivel beszélgetek. Hát nem igaz!.:D

Lehet, hogy paranoiás vagyok, de az is lehet, hogy nem.:)

Ja és anyukám pszichésen beteg, ezért én is elég érzékeny idegrendszert örököltem, valamint a betegségét kellett tolerálni, ez dupla empátiát alakított ki bennem, asszem.

Bocs, hogy hosszú lett, remélem nem pazaroltam az idődet Kedves Kérdező!:)

19/L