Miért érzem ezt?

Amúgy, hogy a kérdésre is válaszoljak, abszolút nincs semmi jelentősége, de nem vagyok pszichológus, majd valaki kifejti bővebben.

Akár bejön a megérzésed, akár nem, milyen jelentősége lenne?

Nekem is van egy ilyen érzesem de én úgy érzem kb max 22 éves koromig fogok élni fogalmam sincs miért. 18/L

Egyelőre halhatatlan vagyok és ez nagyon megrémiszt. Mit tegyek?

A megérzések csalókák, ne hagyatkozz rájuk amíg nem kaptál semmi visszaigazolást arról, hogy érdemes rájuk hallgatni. Kezdetnek egyszerűbb teszteket javasolsz, hiszen a megérzéseket lehet tesztelni ugyebár könnyen. Pl dobókocka teszt ugyebár, talán ismered is... Jó néhány hasonlót próbálgass, ha látod, hogy a megérzéseid egész jó arányban helyesek, akkor figyeld meg hogy érzed-e még ezt az érzést a haláloddal kapcsolatban, ha igen, akkor már érdemes ezzel foglalkozni, ha viszont nem akkor próbáld elfelejteni, csak csalóka, csalfa vak megérzés, amit nem érdemes figyelembe venni, csak megzavar.... azonban ha akkor is zavar tovább és zaklat, akkor szakemberhez kell fordulni, mert lehet hogy pszichés zavarod van pl paranoia... ami jól kezelhető sőt akár nem is kell igazán valós kezelés, elég csak elbeszélgetni néhányszor... továbbá érdemes elmenni misztikus körökbe (nem nem Hit gyülekezetébe, ha lehet, bár sokaknak akár az is "vígaszt") Inkább valami ezoterikus keleti filozófiai kört ajánlanék, mint pl buddhisták, hinduisták (krsna tudatúak), taoisták illetve bizonyos nyugati ezoteriák, mint teozófusok vagy akár különféle sámánisták pl... néhányat érdemes végig látogatni megfigyelni kipróbálni, és amivel kapcsolatban jó érzéseid vannak (hiszen te nagy megérző vagy ugyebár) ott lehorgonyozni és egy ideig csinálni, de nem erőltetve csak kényelmesen lazán ahogy jól esik... Megeshet hogy meditatív állapotokban kapod meg a választ és akár megtudod hogy helyes-e a megérzésed, akár azt hogy nem, mindenképpen ezzel harmóniába hozni magad, megbékélni veled, megérteni azt hogy a halál nem biztos hogy olyan rossz dolog... hiszen mi van ha pont az jár jól, aki előbb halhat meg, előbb szabadulhat fel? Előbb kapja meg a halál adományát... viszont sürgetni sem szabad, aki önként vet véget a "játéknak" az vesztett és visszaesik az "első pályára" teljesen kezdőként szenvedhet újra a sok feladattal... és nincs pardon... lazulj el inkább, ne agyalj a halálon, foglalkozz olyan dolgokkal ami örömet okoz, az élettel...