Miért érzem sokszor azt, hogy az egyik szülőm idegen számomra?

Lehetséges... De én hiszek abban, hogy sokszor élünk, és ilyenkor azt gondolom, hogy vele, (mint lélekkel) még ritkán éltél vele, de most valamilyen közös feladatotok van és ezért lett a szülőd.

Ez nem jelenti azt, hogy nem szeret, csak azt, hogy számára sem egyszerű a feladat

Sajnos ezt én is éreztem anyum felől. Nagyon szerettem és ő is engem , de mégis volt bennem egy olyan kérdés , hogy mi van , ha nem ő az édesanyám. Megkérdeztem tőle eleinte nagyon meglepődőt és elmondta , hogy ő az édes anyám. Gyerekkori képeket is mutatott ahol terhes volt velem ahol szoptatott és ezzel valamilyen szinten meggyőzőt. Majd ismét felmerült , hogy mi van ha még se ő az. Ismét megkérdeztem egy picit feszülten reagált rá. Amit valahol meg is értek. Megbeszéltük , hogy , ha bizonytalan vagyok vagy , ha nem hiszek neki , akkor , ha betöltöm a 18-at akkor elmegyünk és megvizsgáltatjuk magunkat és az kimutatja , hogy ő az édesanyám. Azóta ,ár betöltöttem , de nem mentünk el még idáig. Talán nem is szeretném tudni , hogy mi az igazság. Hisz több mint 18 évig ő nevelt ő állt ki mellettem velem nevetett és velem sírt. Az első lépésemnél ő volt ott. Az első bibimre ő adott gyógypuszit , a kórházban ő éjszakázott mellettem , ő magyarázta el , hogy ne igyak olyan sokat az éjszakai buliban , mert másnapos leszek , ő az aki leszid , ha rossz jegyet kapok és ő az aki megdicsér ha jó jegyet hozok haza , ő az aki el mondja minden egyes reggel amikor iskolába megyek , hogy "ügyesen ahogy neveltelek" ő az aki nevelt !!

Számomra ez a legfontosabb ő az a nő akit ANYÁNAK szólítok. Mert megérdemli ha biológiailag nem is az , de számomra egy hős !

Nem szeretnék elmenni DNS vizsgálatra az életemben ez még egy rejtély marad. Legyen egy darabig az ő titka vagy az én alaptalan gondolataim!