Isten (Tudat) van. A világ nem létezik?

Ez nem egy kérdés, hanem egy ezoterikus blognak az egyik írásának az idemásolása.

Most mi akarna lenni a kérdés? Az ide másolt blog poszt címe?

Hogy van Isten, vagy nincs? Hit kérdése, aki hisz benne, annak a számára van, aki nem hisz, annak nincs.

A világ létezik? Létezik, látod, szagolod, tapintod. Hogy a világ mibenléte, létezése milyen, szimulált, vagy részecskék alkotják, az már más téma. De létezik.

Amikor a világról gondolkodsz, mindig azon gondolj el először, mi a világ, mi a valóság.

Valóság az asztal, amin ül laptopom? Persze, hisz látom, érzem, tapasztalom. Ki látja, ki érzi, ki tapasztalja? Hát nyilván én.

Ha én nem tapasztalnám, és senki nem tapasztalná, mit tudnánk kijelenteni róla? Mit tudsz mondani olyasmiről, amit nem érzékelsz, amiről abszolút semmilyen fogalmad sincs? Semmit.

Mi az asztal valósága a te számodra? Hát nyilván az, amit tapasztalsz belőle. Ha másképp érzékelnél, másmilyenek lennének a tapasztalataid. Ha nem érzékelnéd, nem lenne tapasztalatod róla.

Én vagyok a tapasztaló. Mit tapasztalok, mi a tapasztalat? Érzékszervek által szállított információk, az információk révén és azok hatásaként bennem felmerülő érzékek, érzelmek és gondolatok. Ezek alkotják az én személyes, szubjektív valóságom, tehát az én valóságom csupán egy rakat gondolati és érzelmi „dolog”, ilyetén módon az én valóságom csak és kizárólag bennem létezik, sőt, az érzékelés és a tapasztalat is az _én_ _részem_. A szavak elválasztják az érzékelést, az érzékelés nyomán kialakult érzeteket, de nyilvánvalóan ezek nem különböznek egymástól.

Én vagyok a tapasztaló - de ki vagyok én? Egyáltalán, mit jelent az, hogy „én”, és mit jelent az, hogy „vagyok”? Honnan tudom, hogy vagyok? Honnan van, miért van öntudatom?

Én gondolkodok, érzek, érzékelek, tehát vagyok - azaz én csupán egy gondolati, érzelmi érzékeléshalmaz vagyok? Csupán abból tudhatom, hogy egyáltalán létezem, hogy vannak az érzékszervek által szállított érzékeim a saját testemről, a külvilágról, és vannak érzelmeim, gondolataim? Csak ennyi vagyok? Csupán egy elméleti absztraktum vagyok?

Ha igen, akkor azt is mondhatnám, hogy ha éppen másféle gondolataim és érzéseim vannak, és ha másképp érzékelem a testem és a külvilágot, akkor más vagyok? Az érzékeléssel együtt én is változom?

A legérdekesebb, hogy tisztában vagyok azzal, hogy vannak gondolataim és érzelmeim. De ki az, aki tisztában ezzel? Van-e valaki az érzéseim és a gondolataim mögött, azokon túl, aki ezzel tisztában van? Van-e valaki vagy valami, van-e egy olyan részem, ami a saját gondolataim és érzelmeim érzékelésén túl létezik, ill. ami a világról alkotott szubjektív valóságom mögött van?

Ha van isten, akkor azt alighanem itt kell keresnem.

"A legérdekesebb, hogy tisztában vagyok azzal, hogy vannak gondolataim és érzelmeim. De ki az, aki tisztában ezzel? "

Te magad.

"Van-e valaki az érzéseim és a gondolataim mögött, azokon túl, aki ezzel tisztában van?"

már hogy lenne?

"Hiszen a világ ès a tudat nem kèt külön dolog."

Buddhista marhaság.