Szerintetek a tudomány tényleg gátolja az embert abban, hogy felfedezze a világ valódi lényegét, és megtalálja önmagát?

Kedves vitapartnerem!

Nem hülyéztelek le, csak kiröhögtelek! :))

És szerencsére nyertes vagyok a vitában, nem vesztes! :))

Bocsánat, hogy faragatlanul lesajnáltalak, megígérem, hogy megpróbálom visszatartani magam. :)

"Sajnos azt feltételeztem, hogy elég lesz egy napilap online összefoglalója is a feltárásról, és ha a téma valamivel behatóbban érdekel, akkor kis kezeddel képes leszel kattintgatni, és pár linkkel eljutni egy fokkal komolyabb kifejtéséhez is."

No, ez már valami! Ez már egy cikk, amiről már lehet vitázni! Bár nem nagyon érdemes! Ha ezt az elején belinkeled, megspórolhattunk volna 40 hozzászólásból 20-at. Azért csak a felét, mert ez a cikk is kemény vitára ad okot!

Hát, rosszul tetted, hogy azt feltételezted, hogy egy napilap cikke is elég lesz, mert nem az!

Engem nem győztél meg vele! Légy szíves segíts, hogy komolyabb, "Original Scientific Paper" jellegű tanulmányhoz jussak, mert "a kezecskémmel pár linkre kattintani" nem tudtam! :))

Legalábbis olyanra biztosan nem, amely engem meggyőzött volna arról, hohy a Nagy Piramist Khufu építette volna!!!

:))

Addig is elmondom a véleményem a napilap cikkéről! Baromság!

Azt is elmesélem, hogy miért gondolom ezt!

A cikk ugye arról szól, hogy Khufu idejéből származó kikötőre bukkantak a Vörös-tenger partján. Megpróbálom összefoglalni!

Egy korrekt ismeretterjesztő, a nagyközönségnek szánt cikkről van szó, ami az academia.edu oldalon található. Nos, az egész cikk ennek jelentőségéről szól. A legrégibb és talán a legnagyobb ilyen jellegű lelet. Hosszasan tárgyalja a kikötő rendeltetését, amelyet összefüggésbe hoz a Sinai-félszigeti rézbányászattal, a környékbeli kőbányászattal és feltételezi, expedíciók kiindulásának központja lehetett, ahonnan még a "legendás Punt" királyságába is indulhattak kereskedelmi és felderítő hajók! (Mellesleg megjegyzem, hogy akár Indiába is, hiszen az sincs kizárva).

Több oldalon keresztül tárgyalja például a megtalált horgonyokat. A megmunkálatlan, nyers, csupán csak lyukkal átfúrt kődarabokról áradozik a cikk sokáig. Elmondja, hogy a rajta talált tengeri sün- és kagylómaradványok is bizonyítják, hogy horgonyok lehettek, és piros meg fekete tintával vélhetően a hajók nevét vagy a "team"-ek nevét festették rá.

Sokat foglalkozik az elsüllyedt mólóval is, amelyet apály idején jól lehet látni.

Aztán foglalkozik még emberi maradványokkal is, amit a szerző szerint valahonnan máshonnan hozhattak oda, de még a "fáraói" időkben.

Foglalkozik a kamrákkal, amelyekben papirusz-tekercseket és hajó maradványokat leltek, és hosszasan ecseteli azt is, hogy két nagy kővel voltak eltorlaszolva, és tengeri iszappal voltak "lepecsételve". Ezen kívül számos, a lelőhelyhez kapcsolódó szakmai kérdéssel.

Majd beszél a fellelt papiruszokról és azok tartalmáról!

A megtalált papirusz-fragmentek hieratikus írással vannak írva, "némelyikük egészen jól datálható Kheopsz uralkodásának 27-ik évére":

"Tese papyri are in hieratic, some o them are very well dated to the end o Khuu’s reign – the date o the year afer the 13th cattle count appears on one o the best-preserved examples".

Leírja, hogy táblázatokba foglalva tárgyalja, hogy a kikötő fogadja a heti vagy havi rendszerességgel érkező élelmiszer-szállítmányokat a Nílus-delta és számos egyéb területről.

"Logbook"-ot, vagyis egy személyes naplót is találtak, amelyet egy bizonyos "Merer felügyelőnek" tulajdonítanak!

"Over a period o several months, it re-ports – in orm o a timetable with two columns per day – many operations related to the construction o the Great Pyr-amid o Khuu at Giza and the work at the limestone quarries on the opposite bank o the Nile. On a regular basis, there are also descriptions concern-ing the transportation, on the Nile and connected canals, o stone blocks, which had been extracted rom the north-ern and southern quarries o ura (r-ȝw rsj and r-ȝw mḥtj). Tese blocks were delivered within our days at the pyra-mid construction site – called the “Horizon of Khufu”(ȝḫt Ḫ wfw) and were probably used or the external casing o the Great Pyramid, made of fine limestones."

Basszus, javítson ki valaki, de én az én "natív angol nyelvtudásommal" :)))) ezt úgy fordítottam le, ahogyan kell!!!

Vagyis a napló - NÉHÁNY HÓNAPIG TARTÓ - munkálatokról szól, amelyek a Nagy Piramis építésével hozhatók kapcsolatba (amelyet Khufu Horizontjának neveztek)és a Nílus túlpartján található kőfejtőben zajló munkálatokról. Aztán folytatódik az írás. Említést tesz a szállításról a Nílussal összekötő csatornákon - és most szó szerint idézem - "probably", azaz valószínűleg a Nagy Piramis külső borítására használták ezeket a tiszta mészkőlapokat!

Vagyis a cikk ennyit ír! Sajnos az angol nyelvű cikkből nem derül ki, hogy a Nagy Piramsit magát Khufu építette volna, csak az, hogy a tiszta mészkő lapokkal "probably", azaz valószínűleg a Nagy Piramist borították be!

Hát ez bizony nem bizonyíték! A probably miatt pedig különösen nem az!

Mellesleg Kheopsz nevével összefüggésben a cikk végig a "should probably be considered a Nagy Piramis építésével" mondatszerkezeteket használja!!!

A "possibly" és "maybe" szavak egyetlen mondaton belül fordulnak elő a piramis építésével kapcsolatban úgy, hogy közben tényként kezeli azt, hiszen a "fact" szócska is benne van:

"A fact that confirms the last occupation o the port site, possibly indicating a temporary interruption o the copper exploitation in the southern Sinai, and maybe the final stage or the imminent completion o the construction project o the Great Pyramid."

Mégis hogyan lehet tényként kezelni azt, ami tele van "should be", "should probably be considered", "maybe", "probably" feltételező szavakkal?!

És nem is ollóztam ki az összes olyan részt a szövegből, ahol a "talán", "valószínűleg", "feltételezhetően" stb. baromságok vannak!

Még a piramis borítására használt mészkő lapok építését is csak FELTÉTELEZI a cikk, vazze!!!

Hogy lehet az, hogy magáról a horgonyokró meg a többiről több oldalon keresztül, hosszadalmasan értekezik, az állítólagos, szenzacionális felfedezésről, miszerint Kheopsz építtette volna, mindössze két bekezdés szól?! Pedig szerintem egy ilyen felfedezést évekig minden médiában harsogni kellene, hogy íme, győztünk a szkeptikusok felett!

A következő furcsaság a 12. kép! In situ papiruszleletek! Ha komolyan azt akarják elhitetni, hogy az a láthatóan "tegnap" hamisított papirusz közel ötezer év homokba temetettség után így néz ki, ennyire "mai" tussal van írva, ennyire olvasható, akkor az embert még idiótának is nézi!

Neem, barátocskám! Ismerjük az egyiptológia gátlástalan sarkításait, a hazugságait, torzításait, feltételezéseit, lelet-eltüntetéseit (főleg az oopart leletekét), naiv és tiszta lelkű, tisztán gondolkodó egyiptológusok és más szakemberek ellehetetlenítéseit (vagy pl. Gantenbrink Egyiptomból való kitiltását Zahi Hawas által, hogy ellophassa az ő felfedezését, és eltussolja, hogy mi van az a bizonyos második ajtó mögött) satöbbi!

Ha a sajnálni való cikked mögött van tudományos értekezés, vagy papirusz, amelyen olyasvalami áll, hogy Khufu építette a Nagy Piramist, és ez el is van nemzetközileg fogadtatva, akkor meghajlok előtted, és beismerem, hogy hatalmas tévedésben éltem a Nagy Piramissal kapcsolatban, de addig nincsen semmi ilyesmi!

Nyugodj békében! :)))

A megtalált papirusz-fragmentek hieratikus írással vannak írva, "némelyikük egészen jól datálható Kheopsz uralkodásának 27-ik évére":

"Tese papyri are in hieratic, some o them are very well dated to the end o Khuu’s reign – the date o the year afer the 13th cattle count appears on one o the best-preserved examples".

Kedves vitapartnerem!

Látszik, hogy álláspontjaink sohasem fognak találkozni! Én nem akarlak téged eltéríteni hitedtől, de te sem tudsz meggyőzni arról a sok hazugságról, amelyet bizonyítékokként felsorakoztattál.

Nem kívánom ezt a vitát folytatni, mert meddő, és a várva várt tudományos irat fellelhetőségéről sem küldtél semmit, hiába kértem.

Azt javaslom tehát, hagyjuk ezt az egészet abba, előtte azonban válaszolok a kérdéseidre, amelyekre a választ természetesen te is ismered.

Egyetlen megjegyzés: az általad beidézett sorok azért maradtak ki, mert a kellő szövegértéssel rendelkező ember felfogja, hogy az általam beidézett sorokra épül, és nem a papirusz tartalmát ismerteti tipikus egyiptológus módszerrel hanem a cikkíró/egyiptológus saját interpretációját tükrözi, a saját véleménye, miszerint "ez a napló tehát két fő tényre világít rá...". Vagyis tipikus szájba adogatós, tényferdítős, olcsó újságírói trükkről van szó, amely szót sem érdemelt. Ezért nem foglalkoztam vele.

A kérdéseidre a válasz:

1. Mikor épült a piramis (és a szfinx). Nos, csillagászati ismeretekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy az ember megértse a filmben elhangzott - egyébként csillagászati értelemben véve - tényeket. A film azt sugallja (amivel mellesleg temérdek szakértő is egyetért), hogy akkor épült, amikor a Regulus nevű csillag a tavaszpontban kelt fel, és mellesleg a Szfinx szeme (vagy a mancsai között fellelhető jelző/marker/időmérő kis építmény) is éppen rá mutatott.

Erre utoljára i.e. 9000 és 9200 között került sor!

Ezért volt az ókori egyiptomiak számára még évezredekkel később is annyira szent az a csillag, a csillagászatilag akkor éppen "aktuális" Szíriusz mellett.

2. Kik építették?

Ebben még a nyitottan gondolkodók körében is eltérőek a vélemények. Vannak közöttünk olyanok, akik a földönkívülieknek tulajdonítják be, és vannak olyanok is, akik (hozzám hasonlóan) inkább a már letűnt globális emberi civilizáció építészeinek tudják be, akik mellesleg voltak annyira fejletek, hogy repülőgépeik, de még akár űrhajóik is lehettek!

3. A technológia bizony fejlettebb volt a mainál, ugyanis a mai technológia segítségével is komoly kihívás lenne megépíteni. A mai eszközök, daruk egyszerűen "nem férnének hozzá" a kellő mennyiségben ahhoz, hogy meg tudják komplikációk nélkül építeni.

4. Hol vannak a bizonyítékok?

Nos, nagyon kevés olyan eszköz maradt meg, amelyek utalnak egy ilyen fejlett civilizációra, és ezek is gondosan el vannak rejtve vagy simán meg vannak semmisítve. A tény, hogy ezek az oopart-ok ilyen kevés mennyiségben maradtak fenn, azt az elméletet támasztja alá, hogy egy kataklizma során kipusztulhatott majdnem az egész emberiség. Egy ilyen kataklizmára mind geológiai, mind pedig antropológiai utalások mutatnak rá.

Kevés ilyen bizonyíték és geológiai és antropológiai utalás létezik, de sokkal valóságosabbak, mint az egyiptológusok által erőltetett Kheopsz-teória, amit NEM TUDNAK BIZONYÍTANI, csak azt mondják, hogy így van és kész!

A mindent elsöprő bizonyíték azonban a Nagy Piramis, valamint az óbirodalom építményeinek és szobrainak olyan fokú kidolgozottsága, amelyeket LEHETETLEN az általatok hirdetett eszközökkel és módszerekkel megépíteni! Ha nem hiszitek el, kérdezzetek meg egy geológust, hogy gránitot például lehet-e pattintott kovakövekből készített fúrókkal kidolgozni! NEM LEHET!

Kötelekkel és fából készült eszközökkel lehetetlen megépíteni a Nagy Piramist!

A kidolgozottság annyira precíz a Nagy Piramis belsejében, az abüdoszi Osireionban vagy a thébai szobrokon, amelyet csak a jelnlegi technológiával is komoly munkát igényelne!

Ráadásul Egyiptom legősibb építményeinek építőkövei, ciklopszkövei és a falak összerakásának módja (mint pl. az Osireion vagy a Nagy Piramis termeinek gránitkövei) nagyon hasonlítanak az Andok fennsíkjain és hegycsúcsain fellelhető építményekhez: Ollaytanambo, Sacsayhuaman, Macchu Pichu építményeihez, valamint a Húsvét-szigeten fellelhető építményekhez, amelyek a szobrok alapjául szolgáltak.

Tehát dióhéjban ennyi.

Nem várom el, hogy én miattam megváltoztasd a véleményed, de az tuti, hogy a hozzád hasonlóan gondolkodók gátolják az emberiséget abban, hogy megismerjék a valóságot - ahogyan az eredeti kérdésemben is feltettem.

És az is tuti, hogy hamarosan ez a tudományos diktatúra megbukik, és át kell írni a történelmet!

És szeretném ezennel befejezettnek tekinteni a vitát veled, mert csak bosszantasz a sok ál-bizonyítékkal, valamint az eredeti kérdésem más dolgokra is kiterjed, mint a Nagy Piramis!

Üdvöz légy Mária!