A kvantumfizikai 'bevonzás' hatásának méretei korlátlanok lehetnek?
Ismert, hogy a kvantumfizikai furcsaságok mikroméretekben érvényesülnek leginkább, bár nem korlátozódnak a kis méretekre. Mi van, ha nem a méretek miatt léteznének a kvantumfizikai furcsaságok, hanem a mérési módszereink pontossága okozná a kvantumfizikai jelenségeket ?
Ekkor, ki lehetne terjeszteni a kvantumfiziki tőrvényeket a makrovilágra is, akár kozmológiai méretekben is ! Ebben az esetben egy kvantumösszefonódás utáni dekoherencia után, azaz amikor a megkülönböztethetetlen állapotok keverékéből kikerül van egy rendszer (Schrödinger macskája dobozát kinyitván) minden állapot megvalósúlna, csupán egy másik világban. Ez au un. sokvilág elképzelés, amit párhuzamos univerzumokként ismerhettek.
*
Érdekes ugyanis,hogyha a kvantumállapotot megmérve mérésünk kissé elmosódott, azaz nem tudjuk az egyik kvantumállapotot megkülönböztetni a másiktól, ekkor a kvantumfurcsaságok eltűnnek és a klasszikus képhez jutunk.
Ha a mérések elmosódott jellegét figyelembe vesszük, akkor a planck állandót eltüntetve, a kvantumfurcsaságok kisimulnak és a tárgy viselkedését leíró kvantumegyenletek a klasszikus egyenletekké alakulnak át.
Kézenfekvő tehát, hogy nem pusztán a méretekben tér el a kvantumfizika, hanem a mérési módszereink pontossága miatt. Ha ezt figyelembe vesszük eltűnnek a félelmek az életünkből, ugyanis egy sportesemény akár focidöntő mindkét résztvevője megnyeri a BL-t vagy VB-t pusztán másik univerzumban.
Milyen gondolatok ébrednek benned? Gondoltál már erre ? Nem áll távól ez a világkép tőled?
válasza:
válasza:@20. Kedves Zoltán(?)!
Ha figyelmesen elolvasod a hozzászólásomat, nem az volt a kérésem, hogy mutasd meg, hogy a kvantummechanika használ matematikát, ez nekem már föltűnt az egyetem alatt is... :)
Továbbá nem is az, hogy írd be a google-ba a "math" és a "quantum mechanics" szavakat. Valljuk meg utóbbi nem nagy művészet.
Hanem AZ, hogy a fent olvasható SPEKULÁCIÓNAK a matematikai alapját legyél kedves. Vagy bármiféle bizonyítékot szolgáltass rá.
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció NEM erről szól, mint amit leírtál a kérdésben.
NEM nem a mérési hibáról, hanem ELVI korlátról. Tképpen a legkisebb értelmes fázistérfogatot adja meg.
"Ha ezt figyelembe vesszük eltűnnek a félelmek az életünkből, ugyanis egy sportesemény akár focidöntő mindkét résztvevője megnyeri a BL-t vagy VB-t pusztán másik univerzumban."
-Már miért tűnnének el? Kit érdekel, hogy mi van egy olyan másik univerzumban, aminek a létéről egész életemben még csak közvetett bizonyítékot sem kapok?...
Ha itt száll el a tipp-mixem, vagy kosarat kapok egy szép lánytól, akkor nekem tökéletesen irreleváns, hogy "pusztán egy másik univerzumban" mi történt... :D
Kellemes ünnepeket kívánok!
Charlie O'Brian lényegében nem tudom miért fogódzkodól a, a kvantumfizikai matematikába, amikor amiket leírtam az nem mond ellent vele. A kvantumfizikai matematika alapján még a részecskék spínjét sem tudod forgásként értelmezni.
Amit írtam, az spekuláció. Elismerem, hogy mivel kérdést írtam, így ez egy elvi lehetőség, nem azt jeletem ki, hogy ez így van !
Szerinted ez amit leírtam miért jelet meg tudományos cikkben, ha ostobaság lenne, ahogyan azt te állítod ? Nem ismered a kvantumfizikát ez a gond ! :-D
Sehol nem írtam, a mérési hibáról, hanem a mérési módszerek pontosságáról van szó. Nem ugyanaz ! A A Heisenberg-féle határozatlansági reláció elvi korlátja nem tudjuk miből származik továbbra sem és ez egy lehetséges feloldása lenne.
válasza:Az én világképem szerint nincs párhuzamos Univerzum. A mi megfigyelhető világunknak mérhető felbontása van. Az anyagot diszkrét, konkrét mennyiségű atom alkotja, maga az Univerzum bizonyos mennyiségű energiával rendelkezik, van az időnek is és a távolságnak is konkrét minimum egysége, a sebességnek felső határa. A világunk sokkal inkább hasonlít egy raszteres képhez, sem mint egy vektorgrafikus ábrához.
Ahhoz, hogy minden egyes pillanatban elágazzon a téridő, exponenciálisan létrehozva az újabb és újabb univerzumokat, sokkal inkább folytonos jellemzőkkel kellene bírnia az általunk is megfigyelhető környezetnek. Az a világ inkább lenne egy fraktál szerkezetével leírható, sem mint atomokkal, molekulákkal, planck-hosszal, fénysebességgel definiálható Univerzum.
Az, hogy a világunk kvantumos, inkább szól a párhuzamos univerzumok ellen, sem mint mellette. Persze ettől még multiverzum lehet! Másik, konkrét számú univerzumok, függetlenül a miénktől. Csak a miénkből leágazó, osztódó Univerzumoknak nem nagyon látom esélyét.
válasza:Ez mit keres a Tudományban, miért nem jelentette senki, hogy pakolják át az Ezóba?
Kérd. minden kommentje egyik áltud. klisé a másik után, agyát láthatóan becsukta, úgyse jut el hozzá érv (csak ezoterikus jellegű), mit keres ez itt?
válasza: válasza:"sok világ elmélet"
Egyelőre nem elmélet, csak egy ötlet, és elképzelés sincsen, hogyan lehetne bizonyítani.
Ezért aztán az ilyen fejtegetések, amelyek itt is elhangoztak, az ezotériába valók.
A sokvilág elmélet komoly lehetőség, egyfajta megoldásként a kvantumfizika paradoxonjaira.
Hisz rengeteg jelenségben a kvantumfizika szintjén, azt látjuk hogy kvantumugrások történnek. Nem folytonosan viselkedik az anyag, hanem adagos meghatározott értékeket vesz fel és ezen értékeken ugrál, annak függvényében hogy milyen energiája van a rendszernek. Miért lenne irreális azt feltételezni, hogy hullámfüggévny redukció alkalmával is kvantumugrások történnek ? :XD
Aki még nem találkozott ezzel a tudományos területtel, annak most adok pár linket, hogy ne vesse a szememre, hogy ez nem tudományos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!