A kvantumfizikai 'bevonzás' hatásának méretei korlátlanok lehetnek?
Ismert, hogy a kvantumfizikai furcsaságok mikroméretekben érvényesülnek leginkább, bár nem korlátozódnak a kis méretekre. Mi van, ha nem a méretek miatt léteznének a kvantumfizikai furcsaságok, hanem a mérési módszereink pontossága okozná a kvantumfizikai jelenségeket ?
Ekkor, ki lehetne terjeszteni a kvantumfiziki tőrvényeket a makrovilágra is, akár kozmológiai méretekben is ! Ebben az esetben egy kvantumösszefonódás utáni dekoherencia után, azaz amikor a megkülönböztethetetlen állapotok keverékéből kikerül van egy rendszer (Schrödinger macskája dobozát kinyitván) minden állapot megvalósúlna, csupán egy másik világban. Ez au un. sokvilág elképzelés, amit párhuzamos univerzumokként ismerhettek.
*
Érdekes ugyanis,hogyha a kvantumállapotot megmérve mérésünk kissé elmosódott, azaz nem tudjuk az egyik kvantumállapotot megkülönböztetni a másiktól, ekkor a kvantumfurcsaságok eltűnnek és a klasszikus képhez jutunk.
Ha a mérések elmosódott jellegét figyelembe vesszük, akkor a planck állandót eltüntetve, a kvantumfurcsaságok kisimulnak és a tárgy viselkedését leíró kvantumegyenletek a klasszikus egyenletekké alakulnak át.
Kézenfekvő tehát, hogy nem pusztán a méretekben tér el a kvantumfizika, hanem a mérési módszereink pontossága miatt. Ha ezt figyelembe vesszük eltűnnek a félelmek az életünkből, ugyanis egy sportesemény akár focidöntő mindkét résztvevője megnyeri a BL-t vagy VB-t pusztán másik univerzumban.
Milyen gondolatok ébrednek benned? Gondoltál már erre ? Nem áll távól ez a világkép tőled?
Ez egy zagyva egyveleg - new age-s zavaros gondolatok olyan ember fejében, aki nagyon keveset ért a kvantumvilághoz.
A kvantumvilágban ugyanis nem külön-külön van ez a sokféle dolog, hanem egyszerre. Egy adott darab az anyagból nem hullám, vagy nem részecske - hanem valami, ami viselkedhet úgy is, mintha hullám lenne, és úgy is, mintha részecske lenne. Attól függ, hogy éppen milyen körülmények között van.
Ha viszont nem kényszerítik semmire - akkor nem is dönt. Ilyenkor felveszi egyszerre az összes lehetséges állapotot, de mindet csak adott valószínűséggel.
Aztán - ha valami rákényszeríti - akkor beugrik az egyik állapotba ezek közül. De csak az egyikbe.
Nem a méréseink pontatlansága az ok, hanem a bizonytalansági elv.
Menj vissza az ezo-fórumra a hülyeségeddel.
Szerintem lényegesen többet olvastam, sőt: tanultam fizikát és vele kvantumfizikát is :D
Úgyhogy mielőtt nagyképűsködsz, csak nézelődj egy kisit utána a témának ;)
Nálam többet biztosan nem, ahhoz fizikusnak kellene lenned :D
Én elhiszem, hogy olvasgattál dolgokat, csak nem fogtál fel belőle max 10%-ot és a kvantumfizika lényegáből semmit sem értesz !
Az hogy olvasgatsz valamit és megtanulod hozzá az általános sulis anyagot, még nem jelenti hogy értesz hozzá
Ha te fizikus vagy, és ezt a marhaságot elhiszed, akkor én megeszem a monitoromat :D
Tudod, én valóban jártam egyetemre, és valóban oda is figyeltem ott. Veled ellentétben, aki ha be is tévedt oda (véletlenül) sokat nem figyeltél oda, maximum aludtál :)
Hát szép hogy egy top kvantumfizikus kutatót lehülyézel, úgy hogy SEMMILYEN tudás nem áll mögötted.
Az, hogy mi okozza a kvantumfurcsaságokat nem tudjuk, lehet hogy a mérési módszereink pontatlansága. Ti még azt sem tudjátok hogy a határozatlansági elv is egy mérésből következik. Lehet hogy ezen mérés pontotlansága az ok és valójában kvantumugrások vannak nagy léptékben is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!